Képviselőházi irományok, 1892. VII. kötet • 226-287. sz.
Irományszámok - 1892-238. Törvényjavaslat a ragadós tüdőlob irtásáról
44 $38. szám. felelő módositása iránt a törvényhozásnak előterjesztést tegyek:— de kényszerit erre még két más fontos körülmény is. Az egyik az, hogy a monarchia másik állama, Ausztria, ez évben alkotta meg augusztus 17-iki keltű törvényét, melylyel a ragadós tüdőlob-betegségnek állami kártalanítás mellett leendő kiirtását elrendeli, és mely törvénynek végrehajtását ugyancsak ez évi október hó 1-én tényleg teljes erélylyel munkába vette. Ha a monarchia másik állama szarvasmarha állományát ettől a veszélyes betegségtől a most idézett törvény alapján folyamatba tett intézkedéseivel megszabadítja — és mi ugyanezt tenni elmulasztjuk: Ausztria kormánya bizonyára nem fogja megengedni a koczkáztatását annak, hogy a mi országunk fertőzött vidékeiről a betegség oda újból behurczoltassék, és nagy áldozatok árán végrehajtott tisztítási munkájának eredményét ilyen módon állandóan veszélyeztetve lássa; hanem ezen eshetőség kikerülése végett az újra befertözés veszélyével fenyegető magyarországi állatok bevitele ellen bizonyára mihamarább a legmesszebb menő forgalmi korlátozásokat fogná életbeléptetni, mi által összes gazdaságunkat súlyosan károsítaná, és állatállományunk kedvező értékesithetését fölöttébb megnehezítené, a nélkül, hogy e jogosult védekezés ellen bármily alapon felszólalnunk lehetne. De ugyanezt tenné nemcsak Ausztria, haaem még inkább Németország is. Ugyanis a Németbirodalommal a múlt évben megkötött, s a folyó évi V. tőrvényczikkbe iktatott állategészségügyi egyezmény határozmányai szerint: egyrészt a conventio 5. czikkében foglalt azon kikötés érvénybe lépte, mely szerint a szarvasmarha bevitele csak azon vármegyék területéről tilalmazható, a melyeknek állatállományában a ragadós tüdőlob uralkodik: függővé van téve attól a föltételtől, hogy törvényeink az ott érvényes szabályokkal összhangzásba hozassanak arra nézve, hogy a ragadós tüdőlobban beteg állatokat le kell vágni, a szarvasmarha fajhoz tartozó többi állatokat pedig, melyek a megbetegedett állatokkal ugyanazon helyiségben állnak vagy állottak — (melyek tehát ez oknál fogva fertőzés gyanújában levőknek tekintetnek) az utolsó betegségi eset megszűntétől számított 6 hó letelte előtt a fertőzött helységből legfölebb közvetlenül levágásra szabad elszállítani a birodalmon belül. Másrészt, pedig - ugyanezen egyezmény szerint — addig, mig a fent, jelzett föltevés (t. t. törvényeinknek a Németbirodalomban érvényes törvényekkel ily értelemben való összhangzásba hozatala) ténynyé nem válik és még nálunk a ragadós tüdőlob uralkodik: a Németbirodalom kormányának fentartatott az a jog, hogy országunk bármely vidékéről származó szarvasmarha bebocsátását csak azonnali levágatás czéljából vágóhidakra való bevitel megengedésére korlátozhassa. Oly czélból tehát, hogy a Németbirodalommal kötött állategészségügyi egyezményben az állatkivitelünk javára biztosított előnyöknek tényleg élvezetébe léphessünk: szükséges egyrészt törvényeinket a fentebb jelzett módon a Németbirodalomban érvényes törvényekkel összhangzásba hozni: másrészt pedig — hogy az egyezményben javunkra biztosított amaz előnyöket az egész ország gazdaközönségére nézve egyáltalán hozzáférhetőkké tegyük: szintén szükséges a ragadós tüdőlob mentől előbb leendő gyökeres kiirtását lehető haladék nélkül munkába vennünk; vagyis az eddig egyedül czélra vezetőnek ismert eijárást — a tulajdonos lehetőleg liberális kártalanítása mellett eszközlendő irtást — az ország összes fertőzött vidékein mentől előbb tényleg alkalmaznunk kell. Végül pedig — utolsónak hagytam, bár első helyen kellett volna említenem, — mint legfontosabb érvet annak megokolására, hogy miért tartom oly égetően szükségesnek ez intézkedés mielőbbi kerssztülvitelét — ; constatálni vagyok kénytelen azt a tényt, hogy ezen, immár több mint egy évtized óta, az ellene alkalmazott mindennemű zárlati intézkedések — és szigorú forgalmi korlátozások daczára, lappangva ugyan, de biztos léptekkel haladó, nehezen leküzdhető betegség — mely tudomásunk szerint is már 14 törvényhatóság
