Képviselőházi irományok, 1892. VII. kötet • 226-287. sz.

Irományszámok - 1892-254. A kereskedelemügyi m. kir. minister jelentése, az országgyüléshez, az eszék-batrinai helyi érdekű vasút és pleternicza-pozsegai szárnyvonalának engedélyezéséről

254. szám. 117 A vízszintesben vagy csekély esésben fekvő bevágások oldalárkai megfelelő fenék­eséssel bírjanak. Az anyagárkok külső lejtői egy lábasnál meredekebbek 'nem lehetnek, a töltés felőli lejtök ellenben ugyanoly rézsűvel készítendők, mint maguk a töltések. Az anyagárkok továbbá oly módon létesítendők, hogy azokból a viz lehetőleg lefolyást találjon, a nélkül azonban, hogy káros vízfolyások keletkezhessenek. A töltés lába és a nyitandó anyagárok közt legalább 0*8 m. széles padka hagyandó—és ugyanily szélesnek kell lenni a kisajátítási védszalagnak is. Csuszamlásra hajlandó töltések és bevágások megfelelően biztositandók. Árterületeken átvonuló töltéseknél a pályaszin O'so méterrel a legmagasabb árvíz felett lesz tartandó és ily helyeken a töltések lejtői a szükséghez képest biztositandók. Átereszek és kisebb hidak ugy állitandók elő, hogy a hordszerkezet alsó éle és a legnagyobb árvíz színe között 0/80 — t'O m. nyílt magasság maradjon, az Orljován létesítendő nagyobb hidaknál az árviz és szerkezet közötti magasság l-so méternél kisebb nem lehet. Mindazon helyeken, hol folyók vagy patakok a pályát megközelítik, a partok leválás és kimosás ellen kellően biztositandók. Vízfolyások, patakok és folyók az áthidalás előtt vagy után megfelelően szabályozandók és a szükséghez mért partvédművekkel ellátandók. Utszabályozások, útáthelyezések és útátjárók felépítménye az eredeti út felépítményének megfelelően vagy kőalapból és kavicsból, vagy csak kavicsból állítandó elő. Oly utaknál pedig, melyek kavicsolva egyáltalában nincsenek, az útátjárók mindkét sínszáltól számítandó 8—8 m. hosszúságban 15 cm., azontúl pedig 10 cm. magasságban kavicsolundók. A párhuzamos utak és útátjárók alatt a szükséghez képest megfelelő nyílású hidak vagy átereszek építendők, melyek, ha azok fölött nincs feltöltés, egészen fából is lehetnek. Az állomási hozzájáró utak, valamint az állomási fönsíkon kocsiközlekedésre szolgáló területek O'is m. magas köalappal és ugyanily vastag kavicsolással létesítendők. Minden állomáson kert számára legalább 400 m 2 és minden egyes őrháznál legalább 1000 m 2-nyi löldterület kisajátítandó. A felépítmény beágyazásához egy harmadrészben kavics és kétharmadrészben érdes homok használandó s a beágyazásnak a sínek talpa alatt 0"25 m, vastagsággal és a síntalpak magasságában 2'so m. szélességgel kell birnia. Az állomási terek azon részei, melyek kocsiközlekedésre nem szolgálnak, 10 cm., az örházi fensíkok pedig 5 cm. vastag kavicsréteggel boritandók. Tartalékul kötelesek engedélyesek pályakilométerenkint 40 köbméter beágyazási kavics­anyagot az építési alapból beszerezni s a vonal mentén alkalmas helyeken lerakva az üzletnek rendelkezésre bocsátani. A pálya testébe építendő azon átereszek, melyek fölött feltöltés alkalmaztatik, köböl vagy téglából, esetleg betonból vagy vasból létesítendők; míg a nyilt műtárgyak egészen fából is készíthetők, — oly kikötéssel azonban, hogy a hordszerkezetek bezárólag 2*o m. nyilasig tölgy­fából, ennél nagyobb nyilasoknál pedig fenyőfából állitandók elő és hogy hidfök, hidjármok, jégtörök, hidlásokhoz és hidpadlózatokhoz csak tölgy- vagy vörös fenyőfa alkalmazható. III. Felépítmény. A pálya 1*435 méter nyomtávval építendő. A sínek, melyek aczélból gyártandók, folyóméterenként 23*6 kg.-nál könnyebbek nem lehetnek és függő sínkötés alkalmazása mellett oly sűrűn rakott talpfákon helyezendök el, hogy

Next

/
Thumbnails
Contents