Képviselőházi irományok, 1892. VI. kötet • 193-225. sz.
Irományszámok - 1892-193. A pénzügyi bizottság jelentése, az 1893. évi állami költségvetésről
193. SK&IÜ. t 193. szám. A pénzügyi bizottság általános jelentése, az 1893. évi állami költségvetésről. A jövő évi összes állami kiadásokat a pénzügyminister előirányzatában 485,265.596 frtra, a bevételeket 485,279.643 » és igy a mérleg felesleget . . . 14.047 irtra teszi. Az 1892. évre megállapított kiadásoknak 1893-ra egyszerre 8772 millióval növekedése, csakis a valuta-rendezés czéljából az átmeneti kiadások (két tételben) (és bevételek) közt felvett 77 millió frtnak előirányzatával magyarázható; e nélkül az 1893. évi előirányzat az 1892. évi költségvetéshez mérten a kiadások összesen 10 millió forinttal szaporodnak, mely összegből 7.706.000 frt a rendes kiadásokra esik. Ezen emelkedés indokolását és igazolását az illető tételeknél előadjuk; ott van magyarázata annak is, hogy a kiadásokból mit sem törültünk és az előirányzatot változatlanul ajánljuk elfogadásra. Ugy, hogy a kiadások összes előirányzatán csak annyiban történt változás, hogy a közös ügyek tárgyalására kiküldött országos bizottság, a közösügyi költségeken — a kormány előterjesztésére — tett változtatások folytán azok összegét terhünkre a költségvetésbe felvett összegnél 1.337 írttal magasabban állapitá meg. Továbbá az eladásra kijelölt állami javak közé, a pénzügyminister előterjesztésére, felvettük a honvéd-főparancsnok budai palotáját, melynek árából ugyanezen czélra egy megfelelő palota lesz építendő és e czélból a honvédelmi tárcza beruházási kiadásai közé az eladási árt, 320.000 frtot, felvettük. De ez a költségvetés mérlegére befolyást nem gyakorol. A kiadásoknak változatlan elfogadásra ajánlásában, a részletes indokokon kivül, vezette a bizottságot az a tekintet, hogy a közigazgatás, igazságügy és vasúti üzem javítása érdekében eszközölt személyzet-szaporítás a szükség által igazolt korlátok közt volt tartva; a közgazdasági, culturalis és üzemi dologi kiadások pedig, állami, közgazdasági fejlődésünk és az állami bevételek okszerű fokozásának most is szűkre szabott követelményeit elégítik ki. A bevételek a kiadásoknak fentebb vázolt emelkedésének és összegének megfelelő módon emelkedtek és azok előirányzatában a zárszámadási eredmények több évi tapasztalata, a foXjo J&PVH. IROMÁNY 1892 — 97. VI. KÖTET. 1