Képviselőházi irományok, 1892. VI. kötet • 193-225. sz.

Irományszámok - 1892-193. A pénzügyi bizottság jelentése, az 1893. évi állami költségvetésről

i . Í93. szám. évi Viszonyok és a közel jövő kilátásai oly szigorral és körültekintéssel vanhak számításba vévé, hogy rendes viszonyok közt, az előirányzattal szemben jelentékeny fölöslegre inkább lehet számítani, mint az előirányzott bevételek visszamaradására. Legalább a legközelebbi tényleges eredmények erre jogositnak fel. De ha ez indok volt arra, hogy azok előirányzatát elfogadásra ajánljuk, nem bátorít fel arra, hogy a jelen közgazdasági nehézségein, némely adónem nyomasztó voltán, némely jövedelmi forrásnak előrelátható csökkenésén túltegyük magunkat és vérmes reményeket keltsünk pénzügyi helyzetünk jövője tekintetében. Maga a mérleg a bizottság javaslata szerint igy áll: összes kiadás 485,586.933 frt, » bevétel 485,599.643 » fölösleg . . . 152.710 frt, tehát a mérleg oly kis összeget hagy fenn, hogy azt a legkisebb változás, kiadásokban vagy bevételekben, elenyésztetheti é? hiánynyá változtathatja át. És kedvezőnek nem is ez okból lehet állítani pénzügyeinket, hanem azon alapon, hogy van a bevételek közt több (fogyasztási adó, illeték, dohány és vasúti) jövedelem-forrás, melynek az előirányzottnál is kedvezőbb eredménye várható és ez a körülmény szilárdabbá teszi azon mérleget, mely ily kis felesleget mutat fel. De hogy erre szükségünk is van, bizonyítja egyfelől az a körülmény, hogy elő nem irányzott és túikiadások, bár most sokkal kisebb és mindig szigorúan elbírálandó mértékben, minden évben fordulnak elő; másfelől, hogy egyik-másik jövedelmi forrásunk könnyen visszaesést mutathat fel. így a költségvetésbe fel nem vett, de részben törvényben előrelátott^ részben törvényjavaslatban tervezett jelentékeny kiadásokkal járnak, a máramaros-sziget határszéli vasút építése, az aldunai Vaskapu szabályozásának igaz, hogy külön és nem egy évben fedezendő költsége, a néptanítók fizetésének javítása. Az állami alkalmazottak javadalmazásának szabályozásáról szóló törvényjavaslat esetleges terhéröl. az 1893. évi költségvetés egy nagy átalánynyal gondoskodik ugyan, de még ez sincs biztosan kiszámítva és végleg megállapítva. Másfelöl igaz ugyan, hogy az állam termékenyítő működése most nagyobb összegeket bocsát nálunk a földmívelésnek, iparnak, kereskedelemnek és forgalomnak ép ugy, mint a culturának rendelkezésére, de az is bizonyos, hogy még távol állunk e tekintetben a szükségestől és egyszersmind már nálunk is, mint minden művelt és fejlődő államban mindinkább nőnek (és ez pénzügyi rendezésünk alapja) az állam azon jövedelmeinek arányai, melyek a fogyasztással és forgalommal, a hitel és kereskedelmi conjunctusokkal sokkal közvetlenebb Összeköttetésben állnak, mint; az úgynevezett objectiv, katasteri adók és igy az állam- bevételek is, minden üzleti koczkázatnak jobban alá vannak vetve. Ezért kell az időleges fölösleget óvatosan fogadni és az állami bevételek ápolására, túlterheltetéstöl való megóvására, nagy gondot fordítani. Ezért helyeseljük a pénzügyministernek hasonló okokra visszavihetö óvatos előirányzását. A valuta-rendezés nagy műveletének kezdetét e költségvetés tünteti fel; mert ennek szükségletéből nagy rész van az előirányzatba felvéve. De minthogy a fedezetet az állampénztári készletek és az államadósságok conversiója után elérhető megtakarítás kell, hogy nyújtsák; a bizottság megnyugvással vette tudomásul a pénzügyminister azon nyilatkozatát, hogy a művelet rendes keresztülvitelének és fedezetének, emiitett módon való zavartalan eszközlésének mi sem állja útját. A felpénz, a törvénybe iktatott relatio alapján 119°/o-kal