Képviselőházi irományok, 1892. VI. kötet • 193-225. sz.

Irományszámok - 1892-222. Törvényjavaslat, a fizetési meghagyásokról

iéS É22. szárúi sitésöj mely rendszerint Össze fog esni a végrehajtás foganatosításának megkezdésével, tehát egy félreismerhetlen jelentőségű tény beálltával, — A mi már most az ellenmondás előterjesztésének jogi hatályát illeti, ez nem nyilvánulhat másban, mint a fizetési meghagyás kibocsátása iránt folyamatba tett eljárás végczéljáuak, vagyis annak meghiúsításában, hogy a fizetési meghagyás jogerejű Ítélet erejére emelkedjék s hogy a kielégítés az igy keletkezett res judicata folyományaként következzék be. Ha a megtámadott fél a fizetési meghagyás kibocsátásának alapjául szolgáló feltevést: hogy a követelés nem vitás, s a fizetési meghagyásba foglalt birói határozat belső erejének előfeltételét képező vélelmet, melynél fogva az adós hallgatása a követelés elismerésének tekintendő, megdönti: akkor szükségszerűen meg kell dőlnie a fizetési meghagyás ítéleti erejének is. Más tekintet alá esik a fizetési meghagyás végrehajthatósága, mely akkor következik be, ha az állítólagos adós az ellenmondásra megszabott első határidőt elmulasztotta. Az a körülmény, hogy az udós a fizetési meghagyás kézhez vételétől huzamosb időn át hallgatott, szükségessé teszi a hitelező érdekének oltalmát és immár a valószínűség látszatával bíró követelésének biztosítását. Az első határidő lejárta után előterjesztett ellenmondás nem akadályozhatja meg a fizetési meghagyás végrehajtását, mely természetesen csak a követelés biztositásáig terjedhet, mindaddig, mig az ellenmondásra kitűzött véghatáridő le nem jár, vagy ellenmondás esetén: mig a követelés iránt folyamatba teendő per marasztaló Ítélettel be nem fejeztetik. Ez sok esetben vissza fogja tartani az adóst az alaptalan ellenmondástól. 4. Arra az esetre, a midőn a fizetési meghagyás az ellenmondás következtében czélt nem ér: lehetővé kell tenni, hogy a kivételes, és a per keretén kivül eső eljárás peres eljárássá alakulhasson át. Az a tudat, hogy a fizetési meghagyás alapján való kielégítés kísérletének meghiúsítása esetén a bíróságnak — a perre való egyszerű átmenetel utján, — módjában álland a való igazságot kideríteni: nem csekély mértékben hozzá fog járului, hogy az egyik fél az alaptalan követelés támasztásától, a másik fél pedig az alaptalan ellenmondástól tartózkodjék. 5. Az egyszerűség, gyorsaság és olcsóság követelménye szükségessé teszi a biróság ügykezelési teendőinek a legkisebb mértékre szorítását, a mi a fizetési meghagyás iránti ügyekről vezetendő napló czélirányos berendezése által érhető el (23. §.), továbbá az eljárás két fő cselekménye: a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérvény és az ellenmondás díjának általánosan kötelező meghatározását (21. §.)'. B) V.,:' Részletes indokolás. Áttérve a javaslat részleteire, ezek indokolásául a következőket hozom fel: 1. §. A fizetési meghagyás iránti eljárásnak csak annyiban van jogosultsága, a mennyiben az a gyakorlati szükséget kielégíteni alkalmas. A gyakorlati tapasztalás pedig azt mutatja, hogy azok a jelenségek, melyek a követelés vitás voltának hiányát tüntetik fel s ez okból a behajtás gyorsítása és egyszerűsítése végett a peres eljárás rendes formáinak mellőzését indokolják, leginkább a kisebb összegű követelések tekintetében szoktak előfordulni. Kétségtelen az is, hogy az életbe léptetni szándékolt eljárás kezelésére csakis az egyes bíróságok lehetnek hivatva. A társas-bíróságok igénybevétele elvonná eseket tulajdonképeni hivatásuktól, mely főleg a bonyolultabb jogi kérdések behatóbb tanulmányozásában és elintézésében áll.