Képviselőházi irományok, 1892. V. kötet • 158-192. sz.

Irományszámok - 1892-178. Az igazságügyi bizottság jelentése, „a sommás eljárásról” szóló törvényjavaslatra vonatkozólag

178. sZáftu 127 A 11. §-hoÉ> A bizottság ezen új §-t következő' szövegben ajánlja: »11. §. A biztosíték mennyiségét alperes költségeinek valószínű összege szerint a bíróság állapítja meg. Az alperes netaláni viszonker-esetéből eredő költségek e megállapításnál figyelembe nem vehetők. Ha a megállapított összeg a per folyamában elégtelennek mutatkozik és a költségeket a felperesi követelés elismert része sem fedezné, alperes további biztosítékot követelhet.« A biztosíték mennyiségének megállapításánál a számítás csak valószínűség alapján történik. De a figyelembe veendő költségek alatt nem csupán azok értendők, a melyek az első bírósági eljárás folyamán fognak fölmerülni, hanem a megállapitásnál a per egészében veendő figyelembe. A bíróság az összeget belátása szerint állapítja meg, még pedig az ezen pergátló kifogás felett tartott tárgyalás eredményéhez képest. Az összeg megállapításánál a viszonkereset figyelmen kívül hagyatik, a mi megfelel a 9. §. 2. pontjának. Mert ha a viszonkereset biztosítéki kötelezettséget meg nem állapit, úgy annál kevésbbé követelhető ez alperes részéről, ha ő maga él evvel. Nem lehetett végül a felet elzárni attól, hogy a megállapított biztosíték fölemelését kérhesse, ha ezen Összeg a per folyamán elégtelennek mutatkozik. Mert a biztosíték mennyiségének megállapítása valószínűség szerint történtén, az gyakran egy előre nem látott és költséges eljárás által fölemészthető és ha a törvény abból indul ki, hogy felperes a per költségeit biztosítani tartozik, csak következetesen jár el akkor, ha a biztosíték pótlását a per egész folyama alatt megengedi. A 12. §-hos. Ezen új §-t a következő szövegezésben kérjük elfogadni: A biztosíték, hacsak a félék a biztosítás módját egyetért'Heg másként nem állapítják meg, készpénzben vagy óvadékképesnek nyilvánított értékpapírokban leteendő. Az értékpapírok a budapesti tőzsdén a letétel napját megelőzőleg utolszor jegyzett árfolyam kétharmadáig fogadhatók el, de semmi esetre névértékükön felül.« Arra nézve, hogy mi képezheti a biztosítékot, a bizottság elfogadta az 1881 :LX. t.-cz. 42. §-ában foglalt intézkedést, a mely a végrehajtási eljárás során nyújtandó biztosíték minőségét állapítja meg. Nem forgott fenn egyáltalán indok arra nézve, hogy a hivatkozott törvényben helyesnek talált intézkedéstől e tekintetben eltérés állapittassék meg. A 13. §-hoz (m. j. 9. §.). Az ezen §• on ejtett irályi módosításon felül törlésbe lett hozva a §-nak következő mondata; >Ilyen szabályok jelesen azok, a melyek a birói hatáskörre és illetékességre, a birói személyek érdekeltségére, a képviseletre, a pertársaságra, a szegénységi jogra, a perújításra és semmiségi esetre vonatkoznak.*