Képviselőházi irományok, 1892. V. kötet • 158-192. sz.

Irományszámok - 1892-178. Az igazságügyi bizottság jelentése, „a sommás eljárásról” szóló törvényjavaslatra vonatkozólag

126 178. szám. A perbiztositék követelhetésének általában meghatározott feltételei alapján ilyen esetekben a belföldi bíróság előtt azon állam honosának biztosítékadási kötelezettsége beáll, mert ez az egyenlő elbánás elvének folyománya. A második kivétel a nyilvános bírósági felhívás folytán indított esetekre állapíttatott meg. Ezen kivételt főleg azon szempont indokolja, hogy ilyen esetekben rövid, záros határidőkről van szó, a melyeken belül a kereseti igény érvényesítendő. Az esetek legnagyobb részében dologi igény képezi a kereset tárgyát és a per ezen nemében sokkal kisebb a valószínűség, hogy a felperesként fellépő külföldi ellenfele bosszantására vagy ehh^z hasonló okból a nyilvános felhívás folytán keresőleg fellépjen. Végül a perbeli biztosíték kötelezettsége a nem magyar állampolgárt akkor sem terheli, ha viszonkeresetet érvényesít. Döntő szempontul az szolgál, hogy a viszonkereset a kereset által idéztetik elő. Igaz ugyan, hogy képzelhetők esetek, midőn a viszonkereset, akár, mert a kereseti követelést fölülmúlja, akár, mert külön itélet tárgyává tétetik : a biztosíték szempontjából önálló elbírálás alá eshetnék. De ezen eshetőségeknek a törvényben való kiemelése és meghatározása casuisticus megoldást eredményezne és a biztosíték szolgáltatásának kérdése a per különböző' stádiumában újból és líjból fölvethető volna. A szolgáltatás kötelezettségének egyik ismérvét a felperesként való föllépés képezi. Ennek folytán a nem magyar honos a biztosíték szolgáltatásának kötelezettségével akkor is terhelhető, ha magyar honossal együtt felperestársként indít keresetet; hasonlóan, ha szavatosként a perbe idéztetvén, felperes jogainak védelmét elvállalja. A rendes eljárásban még akkor is, ha a perben felperes mellett beavatkozik; a javaslat értelmében pedig akkor, ha mint beavatkozó keresetet índit. Egyszóval mindazon esetekben, midőn a nem magyar honos alaki értelemben felperesként jelentkezik. A 10. §-hoz. Ezen új §. a következőleg szól: »10. §. Alperes az esetben is biztosítékot követelhet, ha felperes a per folyamában megszűnik magyar állampolgár lenni, vagy ha azok a körülmények, a melyek folytán a biztosíték adásától mentesítve volt, a per folyamában megszűnnek, hacsak a felperesi követelés elismert része a költség fedezésére elegendő nem volna.« A biztosíték szolgáltatása iránti kérelem a 26. §. 6. pontja értelmében pergátló kifogást képez. Mint ilyen a hivatkozott §. első bekezdése szerint a kereset előadása után terjesztendő elő, annak később leendő előadása csak kivételesen és a 26. §. első bekezdésében foglalt feltétel fenforgásakor foghat helyt. Ezen intézkedéssel szemben a 10. §. kivételként jelentkezik. Ezen kérelem emelhető, ha felperes, a ki a kereset megindításakor magyar honos volt, a per folyamán ezen minőségét elveszti. Ez esetben is azonban biztositék nem követelhető, ha alperes a felperesi követelést akár egészben, akár részben elismerte és a követelésnek elismert része nem kevesebb azon költségeknél, melyek a perből folyólag fölmerülhetnek.