Képviselőházi irományok, 1892. V. kötet • 158-192. sz.

Irományszámok - 1892-178. Az igazságügyi bizottság jelentése, „a sommás eljárásról” szóló törvényjavaslatra vonatkozólag

178. szám. 125 A 9. §-hom. Uj §' gyanánt a következő szöveget ajánljak: »9. §• Nem magyar állampolgár, a ki felperesként fellép, alperes kívánatára a perköltség fedezéséül biztosítékot tartozik adni. Biztosíték nem követelhető : 1. ha az államban, melynek félperes honosa, a magyar állampolgár megfelelő esetben biztosíték adására nem köteleztetik', 2. viszonkereset és nyilvános felhívás folytán megindított kereset esetében.« Sem az 1868: LIV. t.-cz. a polgári perrendtartásról, — sem pedig az azt módositó 1881 : LIX. t.-cz. a perbeli biztosíték kérdését meg nem oldotta. Az érvényben levő jogállapot értelmében a nem magyar állampolgár, ha belföldön keresetet indit, a perbeli biztosíték szolgáltatásának kötelezettsége alól ép ugy fel van mentve, mint a magyar állampolgár más magyar állampolgár iránt indított keresetnél. A törvényhozás ezen álláspontja honosainkra nézve kedvezőtlen állapotokat teremt. Különösen ha figyelembe vétetik, hogy a többi európai államok a hazai bíróságok által hozott Ítéleteket egyáltalán nem, vagy csak költséges eljárás alapján hajtják végre és a magyar honos, ha a külföldi felperessel szemben pernyertes lett is, költségeit az esetek nagy részében behajtani nem képes. Ez irányban az évek hosszú sora alatt panaszok emeltettek, a melyek a bizottságot arra bírták, hogy e kérdést beható megfontolás tárgyává tegye és figyelemmel a nemzetközi jogban elfogadott elvekre, annak megoldását megkísérelte és a megfelelő törvényhozási intézkedések megtételét hozza javaslatba. A perbeli biztosíték kérdésének megoldásánál vezérelvül az szolgált, hogy e tekintetben a viszonosság elve tartandó szem előtt. A kérdés megoldásának egyik kiinduló pontját az képezte, hogy a nem magyar állampolgár, ha felperesként föllép, ugyanazon elbánásban részesüljön, mint a magyar állampolgár, ha az illető államban felperesként fellép. A perbeli biztosíték szolgáltatásának kötelezettsége minden nem magyar állampolgárt terhel, a ki hazai bíróság előtt felperesként fellép. A magyar állampolgártól tehát biztosíték nem követelhető, habár külföldön tartózkodik vagy ott lakhelylyel bir; nem követelhető tőle az esetre sem, ha esetleg egy más állam polgárságát megszerezte, de a magyar állampolgárságot el nem vesztette. Viszont azonban követelhető a biztositék minden nem magyar állampolgártól, habár a kereset megindításakor belföldön tartózkodott vagy lakhelylyel birt volna is. E tekintetben összhangzásban állunk az újabb törvényhozásokkal, a melyek a perbeli biztositék szolgáltatásának kötelezettségét az állampolgárság formális szempontjához kötik és a domicilium kérdését teljesen figyelmen kivül hagyják. Ezen a 9. §. első bekezdésében foglalt általános elvvel szemben meg kellett határozni azon kivételes eseteket, a midőn a nem magyar állampolgár a biztositék szolgáltatásának kötelezettsége alól föl van mentve. Az első kivétel az, ha azon államban, melynek felperes honosa, a magyar állampolgár megfelelő esetben biztositék adására nem kötelezhető. Mert nem elegendő az, hogy az illető állam törvényhozása azon elvet fogadja el, hogy külfölditőr perbeli biztositék nem követelhető, de daczára ennek, magát az intézményt ismeri és tényleg a magyar állampolgártól a biztosítékot követeli.