Képviselőházi irományok, 1892. V. kötet • 158-192. sz.

Irományszámok - 1892-178. Az igazságügyi bizottság jelentése, „a sommás eljárásról” szóló törvényjavaslatra vonatkozólag

120 178. szám. Ilyen szervezeti intézkedések szüksége á jelenlegi csekély kereskedelmi Ügyforgalom mellett fenn nem forog, és az ilyen külön tanácsok létesítését a fenti czélból követelni egyáltalában nem mutatkozik indokoltnak. Az első bíróságnak mint kereskedelmi bíróságnak való külön megjelölése és megállapítása tehát felesleges. De ez nem zárja ki azt, hogy azon esetekben, a melyekben ilyen kereskedelmi ügyek felülvizsgálata a kir. ítélőtábla vagy a kir. Curia által fog történni, a felülvizsgálat külön szaktanács elé utaltassék. Áz elnököknek az ügyek kiosztásánál módjukban fog állani, hogy az elsőfokú bíróság kereskedelmi megjelölése nélkül is eléressék azon czél, melyet a bizottság is helyesnek ismer el, hogy t. i. az ilyen perek lehetőleg szaktanácsokban nyerjenek elintézést. A biróságnak mint kereskedelminek való megnevezése, vagy ezen megnevezés elmaradása az alkalmazandó anyagi jogra mi befolyással sem bir. A keresk. törvény 264. §-a értelmében a keresk. törvény II. részében foglalt határozatok alkalmazhatósága a keresk. törvényben meghatározott feltételek fenn- vagy fenn nem forgásához van kötve, nem pedig a bíróság mikénti megjelöléséhez. A 3. §-hoz (m. j. 3. §.). Ezen szakasz ötödik bekezdésében a »hátralékos« szó helyett a »nem teljesített* kifejezés lett fölvéve. Hátralékos szolgáltatások alatt azok volnának értendők, a melyekkel a szolgáltatásra kötelezett fél hátralékban van, azaz, a melyek már lejártak. Holott a nem teljesített szolgáltatás fogalma alatt mindazok értetnek, a melyek egyáltalában követelhetők, és ezek értékösszege adja meg a jogviszony megállapítására irányuló kereset értékét. A hatodik bekezdésben »bérösszeg« helyett: »haszonbérösszeg* lett téve, miután ezen bekezdés haszonbérleti viszonyról intézkedik. A hetedik bekezdés második sorában »az utóbbiak« helyett: »OÍ tartozások* szó tétetett. A 4. %-hoz. (m. j. 4. §.) Az első bekezdésen irályi módosítás ejtetett. A második bekezdésben a »rendszerint« szó törölve lett és ennek helyébe a következő szavak tétettek : »a mennyiben valamely fél más bizonyító adatot nem szolgáltat*. A bizottság ugy találta, hogy a kereseti tárgy értékének megállapítását lehetőleg egyszerűsíteni kell és hogy a törvényben biztos érték-megállapitási tényezők adhatók s ezek alkalmazása a bíró által csak akkor legyen mellőzendő, ha maga a fél a kereset tárgyának magasabb értékét vitatja és az ezen érték megállapítására szolgáló adatokat is maga szolgáltatja. Ezen §. harmadik bekezdésének következő módosítását ajánljuk : >Azon esetben, ha felperes az eljárás ellen tett kifogás eldöntése előtt a per tárgya helyett 500 frtot meg nem haladó összeget, az 1. §. 2. és 3. pontjában említett perekben pedig 200 frtot meg nem halódó összeget elfogadni késznek nyilatkozik, illetőleg osztály vagy örökrész iránti perekben a felosztandó vagyon vagy a hagyaték értékét 200 frtot meg nem halódó összegre teszi és kijelenti, hogy ezen összegből neki járó osztály vagy örökrészszel megelégszik: a sommás eljárás a peres tárgy nagyobb értéke miatt meg nem tagadható.* Azon szabály, hogy a sommás eljárás a pertárgy nagyobb értéke miatt meg nem tagadható, ha felperes az eljárás ellen emelt kifogás eldöntése előtt a pertárgy helyett 500 forintot meg nem haladó összeget elfogadni kész, az 1. §. 2. és 3. pontjában emiitett perekre nézve külön intézkedés felvételét tette szükségessé.