Képviselőházi irományok, 1892. V. kötet • 158-192. sz.

Irományszámok - 1892-160. 1892. évi XXIV. törvényczikk, az ország erdélyi részeiben, továbbá a volt Kraszna-, Közép-Szolnok-, Zarándmegyék és a volt Kővárvidék területén a birtokrendezési, arányositási és tagositási ügyekben követendő eljárásról szóló 1880:XLV. törvényczikk némely határozatainak módositásáról és kiegészitéséről

6 160. szára. A bíróság a per tárgyára nézve a felek között létező jogviszonyt azok előadásaitól és kéréseitől függetlenül, a beszerzett bizonyítékok szerint ítéli meg, azonban olyan czímek alapján, melyek a 3. és 5. a) §§-ban elő nem soroltattak, vagy a melyek a kereset beadásakor a zárhatáridők elmulasztása miatt már el voltak enyészve, a támasztott igényeknek helyet adni nem szabad. A törvényszék Ítélete ellen a felek az illető kir. ítélőtáblához s onnan a királyi Guriához birtokon belül felebbvitellel élhetnek. 5. §. A 3. és 4. §§. rendelkezései a 3. §-ban felsorolt, folyamatban lévő cs jogérvényes ítélettel még el nem döntött perekben is alkalmazandók. V. Az 1880 : XLV. t.-czikk II. és III. fejezete közé következő új fejezet iktattatik be -. II. A) FEJEZET. Az úrbéri elkülönítés és az arányosítás megengedhetősége. 5. a) §. A 3 — 5. §§. rendelkezései az úrbéri haszonvételekkel terhelt erdők, legelők és nádasok elkülönítésének, valamint az arányosításnak megengedhetősége iránt indított ügyekben is alkalmazandók. 5. b) §. Az erdők, legelők és nádasok úrbéri elkülönítése, valamint az arányosítás végett indított perekben a megengedhetöség iránt hozott ítéletnek magában kell foglalnia az úrbéri elkülönítés vagy arányosítás tárgyát képező ingatlannak megállapítását és telekkönyvi megjelölését, ti Az arányosítás megengedhetőségére vonatkozó tárgyalás és ítélet, ha az illető ingatlanokat a volt úrbéresek haszonvételei is terhelik, hivatalból kiterjesztendő az úrbéri elkülönítés megengedhetőségének kérdésére is. VI. Az 1880: XLV. t.-czikk 7. §-a helyébe ugyanazon megjelöléssel a következő új szakasz lép: 7. §. Természetes határokkal bíró vagy művelésmód által elkülönített egyes határrészeknek (dűlők) gazdaságijavitások czéljából kívánt külön tagosítása, az illető terület egy negyedét bíróknak indokolt kérelmére azon község összes határának tagosítása nélkül is megengedhető. A 6. §. három utolsó bekezdésének rendelkezései részleges tagosítások eseteiben megfelelően alkalmazandók. Továbbá bármelyik félnek indokolt kérelmére, a tagosítás megengedése iránti Ítéletben elrendelheti a bíróság azt, hogy a község határához tartozó, nagy kiterjedésű erdő, legelő és havasi területek, a mennyiben úrbéri elkülönítés vagy arányositás tárgyát nem képezik, a felmérésből és tagositási eljárásból kihagyassanak. Ilyen esetekben a bíróság a birtokosok kivánatához kötve nincs, hanem a helyi viszonyok alapján határoz.