Képviselőházi irományok, 1892. IV. kötet • 96-157. sz.

Irományszámok - 1892-101. Törvényjavaslat, az állami italmérési jövedékre vonatkozó 1888:XXXV. és 1890:XXXVI. törvényczikkek módositásáról

lé 101. szám. Melléklet a 101. számú irományhoz. Megokolás, „az állami italmérési jövedékre vonatkozó 1888. évi XXXV. és az 1890. évi XXXVI. t.-cz. módosításáról" szóló törvényjavaslathoz. Az állami italmérési jövedékről szóló 1888. évi XXXV. t.-cz. 56. §. felhatalmazást adott a kincstárnak arra, hogy 1892. évi deczember hó 31-ig az egyes nyilt községekben az italmérési jövedéket olyképen is hasznosíthassa, hogy a község területén gyakorolható kizárólagos italmérési jogosultságot szerződésszerűleg meghatározott évi bérért a községre vagy pedig, ha a községgel megegyezni nem lehet, egy vagy több vállalkozóra ruházza. E felhatalmazás alapján a kizárólagos italmérési jogosultság mindazokban a községekben, melyekben az italmérési jövedéknek az italmérési adó megváltása, vagy bérbeadása utján való biztosítása nem sikerült, alkalmazásba vétetett. A most idézett törvényszakaszban nyújtott felhatalmazás azonban a folyó év végével lejárván, az italmérési jövedéknek a kizárólagos italmérési jogosultság utján való értékesítése a jelölt határidővel megszűnik. Miután a kiz. italmérési jogosultság tulajdonképen nem egyéb, mint az italmérési regalejog megváltása előtti állapotnak a fentartása, mely a szabad forgalmat korlátozások alá veti s a szabad versenyt meggátolja, óhajtandónak tartottam volna annak alkalmazását már a törvény életbelépte óta lejárt idő alatt is minél szűkebb határok közé szorítani. Ezt az óhajtásomat azonban nem vihettem keresztül azért, mert a kizárólag os italmérés jogosultság kérdése szorosan összefügg a korcsmaügy rendezésével, s mert továbbá a szőlőültetvényeket ért országos csapások folytán a borkészletben beállt rohamos apadás az italmérési jövedék kellő értékesítését megnehezítette s az abból várt jövedelmet veszélyeztette. A most jelölt nehézségek daczára a kizárólagos italmérési jogosultságot a borra és sörre nézve az 1892. év végével teljesen megszüntetni óhajtom, hogy bortermelésünk nehézségein a szabad verseny érvényesithetése által ez utón is lehetőleg könnyitsünk. Ezzel szemben csekély ellenértékül, az adóalap némi kibővítését hozom javaslatba. A szesznél és az ezzel egy tekintet alá eső égetett szeszes italoknál azonban, hol nem forognak fenn azok a szempontok, melyek a bornál léteznek, a kizárólagos jogosultság alkalmazását a kincstár jól felfogott érdekéből ez idő szerint még megszüntethetőnek nem vélem, de itt is jelentékeny korlátozásokat óhajtok létesíteni.