Képviselőházi irományok, 1892. III. kötet • 51-95. sz.
Irományszámok - 1892-87. Törvényjavaslat, a magyar korona országainak kormánya és a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok kormánya között az érme- és pénzrendszerre vonatkozólag kötendő szerződésről
262 87. szám. Ezekkel az intézkedésekkel különben csak követjük a fennálló európai érme-egyesületek példáját. A XVII. CZIKKHEZ. Ez a czikk a koronaérték megállapításáról szóló törvényjavaslat 22. §-ának rendelkezését, mely a forgalomból való kivonatásukíg az ausztriai értékre szóló papirpénzjegyeknek törvényes forgalmáról és értékmeghatározásról szól, a két állam szerződésszerű kötelességévé teszi. XVIII. CZIKKHEZ. (Lásd a koronaérték megállapításáról szóló törvényjavaslat 23. §-át és annak indokolását.) Az idézett helyen fel vannak sorolva azok az intézkedések, a melyek mint a koronaérték megállapitása után a valutarendezés műveletének további végrehajtása és befejezése végett megteendők. Ezek az intézkedések a kettős érték szerinti számítás megszüntetése és a koronaértékben való közkötelező számítás elrendelése, ezzel kapcsolatban az általános érmeforgalom rendezése az uj érték alkalmazása a jogviszonyokra, továbbá az érmeügy rendezésénél még ez alkalommal meg nem fejtett kérdés, az ezüstértékpénz kérdésének tisztába hozatala. Az államjegyek bevonását, a melyek bevonatásáról a koronaérték megállapításáról szóló törvényjavaslat 23. §-ában szól, jelen javaslat a következő, XlX-dik czikkében külön tárgyalja. A koronaértékben való közkötelezö számítás behozatala, az általános érmeforgalom rendezése és az ausztriai értékű ezüstértékpénzre vonatkozó rendelkezés oly lényeges mozzanatai az érmereformnak és annyira az érme- és pénzrendszer tekintetében kölcsönös megegyezés mellett folytatandó politikához tartoznak, hogy az e tekintetben teendő intézkedések, mindkét államban okvetlenül egyetértöleg megállapított elvek alapján teendők meg. A koronaérték alkalmazása a jogviszonyokra ellenben, minthogy ez szoros összefüggésben van a két állam magánjogi viszonyaival, egyetértő megállapítást nem igényel ugyan, minthogy azonban a forgalom számos érdeke azt követeli, hogy ebben az irányban is netaláni ellentétes eljárás kerültessék, a két kormány kölcsönösen arra kívánná magát kötelezni, hogy az illető törvényjavaslatok benyújtása előtt egymással érintkezésbe fog lépni. Mivel a koronaértékbeni számítás közkötelezővé tételéig egy átmeneti állapot fog beállni melyben a számítás mindkét értékben fog folyni és ugy az ausztriai érték, mint a koronaérték pénzei forgalomban lesznek, szüksége mutatkozik annak, hogy egyrészt ezen állapot a monarchia mindkét államában egyöntetűen szabályoztassék, másrészt a koronaérték érméinek forgalmi képessége már az átmeneti idő alatt a monarchia mindkét területén egyformán biztosíttassák. Erre czéloznak a törvényjavaslat második és harmadik bekezdésében foglalt azon intézkedések, melyekkel a koronaértékbeli érmék, a váltópénz korlátolt fizetőképességének figyelembe vételével, ausztriai értékre szóló tartozásoknál is mindkét államban facultativ törvényes fizetési eszközzé tétetnek. Miután itt ausztriai értékű pénzjegyek helyettesítéséről van szó koronaértékbeli pénzek által, a koronaértékbeli érmék értéke van a XII. és XIII. czikkben kifejezett értékarány szerint ausztriai értékben kifejezve. A XIX. CZIKKHEZ. (Lásd a koronaérték megállapításáról szóló törvényjavaslat 23. §-át és annak indokolását.) A koronaérték megállapításáról szóló törvényjavaslat 23-ik szakaszánál lett kifejtve az, hogy az aranyértékre való áttérésnek s illetőleg az egész valutareformnak végczélját a készfizetések felvétele képezi, melynek ismét előfeltételeként a kényszer árfolyammal ellátott, fedezetlen államjegyek kérdésének végleges rendezése jelentkezik, és hogy a törvényhozás e kérdést csak az államjegyek bevonása, illetőleg a fedezetökre szükséges aranykészletek beszerzése után fogja véglegesen rendezhetni.
