Képviselőházi irományok, 1892. III. kötet • 51-95. sz.

Irományszámok - 1892-87. Törvényjavaslat, a magyar korona országainak kormánya és a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok kormánya között az érme- és pénzrendszerre vonatkozólag kötendő szerződésről

258 87. szám. verettessenek. Ugyanezek a tekintetek igénylik azt is, hogy a két állam által eddig vert négyes nyolcz-forintos érmék további veretése megszűnjék. E czikknek feladata az aranyveretés ezen megszorítását az érmenemek tekintetében a két államra nézve szerződésszerű kötelességgé tenni. A kereskedelmi érméket képező eddigi aranyak veretesét mindkét villám továbbra is fentartja magának. A VIII. CZIKKHEZ. (Lásd a koronaérték megállapításáról szóló törvényjavaslat 11., 12., 13., 15. és 17. §-ait és azok indokolását.) Valamint az érme- és pénzrendszer tekintetében létesítendő szerződési viszony szükségessé teszi az értékpénzek veretesére nézve egyenlő alapelvek megállapítását, ugy az értékpénzhelyettesitö érmék, az ezüst érmék, a nikel és bronz váltópénz veretesére nézve is szükséges, hogy a darabolás, a finomság, a súly, az érmék méretei és az egyes érmék pontossága egyenlő intézkedésekkel szabályoztassék. Egyebekben az érmék kiállítása felöl már a szerződés IV. czikke is azt az intézkedést tartalmazza, hogy annak az összes korona értékbeli érméknél lehetőleg egyezőnek kell lenni, a mire nézve a két állam pénzügyministere közt megegyezés létesítendő. Megkívánom jegyezni egyúttal, hogy ezen intézkedés alkalmas arra, hogy a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok kormányával e tárgyban folytatott tárgyalások módot nyújtsanak a monarchia mindkét állama kormányának arról gondoskodni, hogy mindkét állam érméinek feliratai a közjogi helyzet igényeivel ellentétben ne álljanak. A IX. CZIKKHEZ. (Lásd a koronaérték megállapításáról szóló törvényjavaslat 14., 16. és 18. §§-ait és azok indokolását.) Az idézett helyeken van kifejtve a szüksége annak, hogy az értékpénzt nem képező érmék általában csak az állam számlájára verettessenek, továbbá azon tekintetek, melyek az ezüstpénz és a nikel- és bronz-váltópénz kibocsátandó összegének megállapítására vezettek és végül annak is az indokai, hogy ezeknek az érméknek kibocsátása és az ausztriai értékű váltópénznek ezzel a kibocsátással kapcsolatos bevonása iránt a részletes intézkedés a rendeleti útra hagyassék. Az új érték behozatalának egyöntetű végrehajtása, melynek a forgalmi eszközök ez a kicserélése egyik nem lényegtelen mozzanatát képezi, teszi szükségessé, hogy a két kormány e tekintetben is egyetértöleg és egymással összhangban járjon el. A X. CZIKKHEZ. (Lásd a koronaérték megállapításáról szóló törvényjavaslat 13., 15. és 17. §§-ait és azok indokolását.) Ez a czikk kapcsolatban a IX. czikkel, hol a koronaértékbeli ezüst-, nikel- és bronzérmék veretesének és kibocsátásának összege van megállapítva, meghatározza a kulcsot, mely szerint ez érmék kibocsátása a szerződő két állam közt megosztatik. E kulcs a 30: 70 arányszámnak felel meg, a mely az alkotmányos korszak kezdete óta minden érmeügyi intézkedésnél alkalmazásba vétetett. De alkalmazza ezen czikk ugyané felosztási arányszámot az ausztriai értékű érmék bevonására is és evvel megadja az ausztriai érték megváltoztatásával járó liquidatiónak kulcsát is.