Képviselőházi irományok, 1892. II. kötet • 24-50. sz.

Irományszámok - 1892-24. Törvényjavaslat, a sommás eljárásról

84 24. szám. tárgyalás elhalasztása válik szükségessé, a bizonyítás felvételét elrendelő végzésben a bizonyítandó tényeket is megjelölni tartozik. Ez egyrészről némi biztosítékot nyújt arra nézve, hogy a bíróság a bizonyítás felvételének elrendelése előtt annak relevantiáját megfontolja, másrészről pedig a bizonyítás felvételénél és a tárgyalás folytatásánál a bíróságnak és a feleknek tájékoztatásul szolgál. A bizonyítandó tények megjelölése következtében azonban a bizonyítást rendelő végzés nem válik kötelező bizonyítási határozattá, a mely az ügy eldöntésének praejudicál. Erre nézve minden kétséget eloszlat a 63. §. Az eljárásnak egy ily határozattal való ketté osztása — az eskütől feltételezett ítélettől eltekintve — nálunk eddig is ismeretlen volt és újabban mindinkább kevesebb pártolásra talál. Minden egyébtől eltekintve, már csak azért sem volna helyes a bíróságot és a feleket a bizonyítási határozat által új tények felhozásában és figyelembe vehetésében, valamint az ügy jogi megítélésében korlátozni, mert az ügy nem ritkán ép a bizonyitásfelvétel alkalmából új fordulatot nyer. A 64—66. §-ok annak az elvnek képezik folyományát, hogy a bizonyítás felvétele a bíróság tevékenységéhez tartozik. A 66. §. utolsó bekezdésében a bizonyitásfelvételnél jelen nem volt fél részére az igazolás megtagadása következtében szükséges orvoslást enged. A 67. §. végre abból következik, hogy a bizonyítás-felvétel és igy az annak eredménye felett való tárgyalás is nem képezi az eljárásnak egy külön elhatárolt részét, a minek czélszerűsége már fentebb érintetett. A bizonyítás-felvétel eredményének előadását, a mennyiben arra egyáltalán szükség van, e §. első sorban a felekre bizza. Nem annyira a szóbeliség elvének tisztántartása végett, hanem azért, mert a birói előadás a bíróságot praeoccupálhatja és a tárgyalásba feleslegesen viszi bele a biró felfogása elleni küzdelmet. Tekintettel azonban arra, hogy a sommás tárgyalás a peres ügyekben kevésbé járatos felekkel is folyhatik, szükség esetére még sem lehetett kizárni a birói előadást, a mely azonban, a mint ezt a §. világosan ki is mondja, a bizonyításról felvett jegyzőkönyv tartalmára szorítkozik. A fejezet következő §-aiban (68—95. §§.) az egyes bizonyítási eszközökre vonatkozó szabályok foglaltatnak. Ezek felvétele részben azért volt szükséges, mert az 59. §. a bírót a bizonyítékok szabad mérlegelésénél csak azok által a törvényes szabályok által korlátolja, a melyek a »jelen törvényben« foglaltatnak. Némely szabályokat továbbá azért kellett felvenni, mert a bizonyítékok szabad mérlegelése folytán a fennálló jognak a bizonyítás felvételére vonatkozó egyes szabályai többé nem alkalmazhatók. Ide tartoznak különösen a tanukra vonatkozó szabályok. Ismét más szabályok, u. m. a közös okiratokra és a vagyon felfedezésre vonatkozók a járásbirósági hatáskörnek kiterjesztése következtében voltak felveendők. Ezekhez járulnak végre a fennálló jognak azok a javításai, a melyek magukban véve indokoltaknak mutatkoztak. Nehogy az elég nagyszámú és az eddigi jogba mélyen benyúló módosítások mellett kétség merülhessen fel arra nézve, hogy az eddigi jognak a bizonyításra vonatkozó szabályai mennyiben maradnak érvényben, czélszeríínek mutatkozott a fentartott szabályokat világosan kijelölni. Az egyes §-ok indokolására a következők szolgálnak. Az okiratok bizonyító ereje a jogi forgalomban egyszersmind biztosítékul (cautio) is felhasználtatik. Már csak ez okból is szükséges, hogy az olyan okiratok kellékei, melyek teljes bizonyító erővel birnak, meghatároztassanak. A félnek előre tudnia kell, hogy milyen okiratot kell maga részére kiállíttatnia, hogy az jogának érvényesítését biztosítsa. Éhez járul, hogy az okiratokra nézve régi idő óta kifejlődtek oly formák, melyek az általános felfogás szerint annak kifejezéséül szolgálnak, hogy az okirat kiállítója annak tartalmát elfogadja, magáévá teszi és magával szemben irányadónak kívánja tekintetni. A ki ily formákat használ, arról joggal feltehető, hogy ezeket az általános felfogás értelmében használta. A bizonyítási szabályok felállítása tehát itt nem visszás. A javaslat 68. §-a ez okból az okiratok bizonyító erejére nézve 68—76. §§•