Képviselőházi irományok, 1892. II. kötet • 24-50. sz.

Irományszámok - 1892-24. Törvényjavaslat, a sommás eljárásról

80 24. szám. akkor, ha a fel mulasztását igazolja, ismét kénytelen volna a korábbi tárgyalások eredményévél foglalkozni, a mi most hosszabb idő letelte után már több nehézséggel jár, mint a mulasztás alkal­mával. Egyébiránt a német perrend rendszere szorosan összefügg a mulasztás orvoslásának ama könnyuségével, melyet az ellentmondás nyújt és az utóbbinak elfogadása nélkül a mulasztó félre nézve felette méltánytalan volna. A 47. §. abban az esetben, ha a tárgyalási határnapon egyik fél sem jelen meg, az eljárás nyugvását rendeli el és e részben, tekintettel arra az értelmezésre, melyet a gyakorlat a prdts 113. §-ának adott, a mai joggal megegyezik. Hogy az eljárás nyugvása, szintén megegyezőleg a mai joggal, a bizonyítás felvételére nem terjed ki, a 66. §-ban van kimondva. A §. második bekezdése, mely arra az esetre, ha még az ülés folyamán mindkét fél megjelen, az újrafelvétel egyszerüsitéséről intézkedik, különös indokolásra nem szorul. Fontosabb ujitást tartalmaz azonban a mai joggal szemben a §. harmadik bekezdése, midőn némely törvényhozás példájára perelévülést állapit meg és annak idejét 3 évre szabja. Ez az intézkedés meg akarja gátolni a folyamatban levő perek felszaporodását és megszünteti az azok nyilvántartásával járó nehézségeket. A rendelkezés különben a 213. §-ban a rendes eljárásra is kiterjeszkedik és különösen ott bir fontossággal. A per megszűntének természetes következménye, hogy azok a hatások, a melyek a per folyamatban létéhez vannak kapcsolva, elenyésznek. így nevezetesen elenyészik az újabb perindítás tilalma is. Ellenben azok a hatások, melyek már eddig is a per abbanhagyásához voltak kötve, mint nevezetesen, hogy a kereset­elévülés az utolsó perbeli cselekménytől újra kezd folyni, a perelévüiés által nem érintetnek. A 48. §. indokolása részben már a 20. §-nál található fel. Második bekezdésében a §. h purgatio contumaciae-ről a jelenlegi joggal megegyezőleg intézkedik. A 49.[-§. azokat az eseteket sorolja fel, a melyekben a mulasztás következményeinek kimondása megtagadandó. Az első pont szerint a bíróság csak akkor szoritkozhatik a mulasztás következményeinek megtagadására, ha a megjelent fél a hivatalból figyelembe veendő körülmény tekin­tetében bizonyítékot nem szolgáltatott, úgy, hogy e körülmény kétes marad; ellenben természe­tesen megszünteti az eljárást, illetőleg a megfelelő érdemleges határozatot hozza, ha a hiva'­talból figyelembe veendő körülmény hiánya bizonyos. Ez utóbbi esetben az eljárás függőben tartásának semmi értelme sem volna. A 2. és 3. pont és az azok eseteiben szabályozott eljárás abban találja indokolását, hogy a javaslat szerint a feleknek idézése a bíróság feladatát képezi. E mellett a harmadik pont az előre látható igazolási kérelmet is megelőzni kívánja, midőn a megjelenést gátló természeti eseményt vagy más elhárithatlaii akadályt figyelembe vétetni rendeli. Egyrészről az a körülmény, hogy a bíróság csak köztudomás esetében veheti e körülményeket hivatalból figyelembe, másrészről pedig a megtagadó végzés ellen engedett felfolyamodás elég biztosítékot nyújt a visszaélés ellen. A 4. pont végre a 45. §-ból folyik; — az a körülmény pedig, hogy ebben az esetben az újabb határnap kitűzése csak a fél kérelmére történik, abból követ­kezik, hogy'ebben az esetben a megjelent fél cselekményének pótlásáról van szó. Minthogyha mulasztás következményeinek kimondására a megjelent félnek perbeli joga van, melynek megsértése reá nézve közvetlen hátránynyal járhat, minthogy továbbá a meg­tagadás alaposságának kérdését czélszerű, az ügy újabb, esetleg felesleges tárgyalását meg­előzőleg tisztába hozni, a javaslat a megtagadó végzés ellen az újabb tárgyalás megtartására nézve halasztó hatályú felfolyamodást enged. — Ha a felfolyamodásnak hely adatik, a dolog ismét úgy áll, mint a mulasztott tárgyalás idejében és ezért az újabb tárgyalásra, mely csak a mulasztás következményei felett tartatik, a mulasztó fél meg nem idézendő. Midőn a kézbesítési bizonyítvány a tárgyalási határnapig be nem érkezett, a meg nem jelenés következményeinek kimondása, illetőleg az újabb tárgyalás kitűzése a szabályszerű

Next

/
Thumbnails
Contents