Képviselőházi irományok, 1892. II. kötet • 24-50. sz.

Irományszámok - 1892-24. Törvényjavaslat, a sommás eljárásról

n 24, szám. tálat szerint az esetek nagy számában csak a jogkeresés megnehezítését eredményezi. Mindazonáltal a javaslat módot nyújt felperesnek, ki az ügy békés elintézhetésének esélyeit legjobban meg tudja ítélni, hogy az egyezséget a per elkerülésével egy elfogulatlan szakértő közeg előtt megkísérthesse. Hasonló békéltető eljárás a sommás eljárás alá tartozó ügyekben különben némely egyes bíróságnál nálunk is alkalmazásban volt még az e. f. bíróságok rendezését közvetlenül megelőző időben is és jó eredményt mutatott fel. Minthogy a sommás eljárásra nézve felállított értékhatár csak az ügyek eldöntésére nézve bír jelentőséggel: a javaslat a járásbíróság előtti egyeztetési kísérletet nem korlátolja az érték szempontjából, hanem lehetővé teszi, hogy az intézmény a rendes perek megelőzésére is felhasználható legyen. A sommás eljárás alá tartozó ügyekben egyébiránt a békéltető eljárás a javaslat szerint peres eljárássá alakulhat át, a mi által egy igen egyszerű perkezdési mód létesül, a mely a bíróságot különösen a kisebb ügyekben gyakran meg fogja kímélni a szóbeli keresetek külön jegyzőkönyvbe vételétől. Jelenlegi perjogunk a beavatkozási keresetet csak a rendes eljárásban engedi meg. Tekintettel arra, hogy a javaslat a sommás eljárást ingatlanra vonatkozó dologi keresetekre és örökösödési perekre is kiterjeszti, melyeknél a beavatkozás lehetősége leginkább bir gyakorlati jelentőséggel, czélszerűnek mutatkozott e hiányt már ezúttal pótolni. A javaslat különben a beavatkozási pert a gyakorlati szükségletnek megfelelően több tekintetben eltérően szabályozza a törvénykezési rendtartástól. Különösen megengedi, hogy a dolog iránt lehessen beavatkozással élni, tehát nemcsak akkor, a midőn a beavatkozó magát a folyamatban levő perben felperesi minőségben érdekeltnek véli, hanem akkor is, ha a per tárgyát más czímen igényli maga részére, mint a főperbeni felperes, a mely esetben a beavatkozó gyakorlatilag ép ugy érdekelve lehet abban, hogy a dolog a főperbeni felperesnek oda ne Ítéltessék, mint akkor, ha azt, ugyanazon czímen veszi maga részére igénybe. Világosan megengedi továbbá a javaslat, hogy a beavatkozásnak akkor is helye van, ha az avatkozó a dolgot vagy jogot egészben követeli maga részére, a mely kérdésben törvk. rendtartásunk legalább is kételyeknek enged tért. A mig továbbá törvk. rendtartásunk szerint a beavatkozási kereset egyedül csak a főperbeni felperes ellen indítandó és igy a beavatkozó, eltekintve attól az esettől, ha a főperbeni felperes az ő jogát elismeri, a főperbeni alperes ellen tehetetlenül áll, addig a javaslat szerint a beavatkozási kereset mindkét főperbeni fél ellen lévén intézendő, a beavatkozó érdeke teljes mértékben megvédetik. Végül a javaslat nem írja kötelezőleg elő, hogy a beavatkozási per a főperbeni Ítélethozatalát felfüggeszti, hanem a bíróságra bizza, liogy az eset körülményei szerint a felfüggesztést elrendelhesse, a mi által a nyilván alaptalan vagy a főperrel össze nem függő beavatkozási keresetekből származó zavar elhárítható lesz; egyszersmind azonban a javaslat a két pernek egyesítését is megengedvén, a tárgyalás és eldöntés egyszerűsítését teszi lehetővé és költség- és munkakimélést eredményez. A viszontkeresetre és a szavatos perbehivására nézve a javaslat egy eltéréssel fentartja a fennálló jog intézkedéseit. A viszontkeresetet törvénykezési rendtartásunk két szempontból szabályozza, t. i. a mennyiben a viszontkereseti illetőséget megállapítja és a mennyiben a viszontkeresetnek a főkeresettel való együtt tárgyalhaíását megengedi. Az előbbi tekintetben intézkedései lényegileg helyesek és azokon változtatni különben is a javaslat czélján kivül fekszik. Az utóbbi tekintetben azonban törvk. rdtsunk 77. §-ának az az intézkedése, hogy a viszontkereset csak akkor tárgyalható együtt a főperrel, ha az ellenbeszédben terjesztetett elő, nem felel meg a szóbeli per és a sommás eljárás természetének, a melyben alaki perbeszédek nincsenek, hanem az egész érdemleges tárgyalás egy egésznek tekintendő, a javaslat intézkedése, hogy a főügygye] 18. §. 19. §.