Képviselőházi irományok, 1892. II. kötet • 24-50. sz.

Irományszámok - 1892-24. Törvényjavaslat, a sommás eljárásról

*0 24. szám. munkával ne terhelje. Egyébiránt a javaslat egyrészről a kitanitási kötelesség meghatározására használt kifejezésekkel elejét akarja annak venni, hogy a biró a félnek segédévé fajuljon, másrészről pedig midőn kimondja, hogy a biró a cselekmény jegyzőkönyvbe vételét meg nem tagadhatja, ha a fél ahhoz a figyelmeztetés után is ragaszkodik: meggátolja azt, hogy a biró egyéni felfogása a jogkeresésnek útját elzárhassa. A szóbeli eljárás természete és czélja feltétlenül megkívánja, hogy a kereset, mint a tárgyalás alapja és tárgya a szóbeli tárgyaláson előadassék. A kereset előadása nélkül a szóbeli tárgyalás egy csonka, irányt nélkülöző vitatkozás volna, mely egymagában érthetetlen és a bíróságot nem képes az ügy állásáról informálni. Ha már most a kereset a szóbeli tárgyaláson mindenesetre előadandó, semmi elfogadható ok nem harczol a mellett, hogy ne ez a szóbeli előadás, hanem a keresetnek előzetes bejelentése tekintessék a perben irányadónak. Ellene szólana enn^k az a körülmény is, hogy felperes előzetesen bejelentett keresetét a tárgyalási határnapon módosíthatja, a mely lehetőség a mai jogban is fennáll, és a melyet a javaslat 22. §-a sem zárhatott ki. Egy oly perrendnek, mely a szóbeliségre van alapítva, ezek szerint vissza kell térni ahhoz a régi tiszta felfogáshoz, hogy a per az idézéssel indul meg. A per színhelye a szóbeli tárgyalás ; a mi ezt megelőzi, az csak a szóbeli tárgyalás lehetőségét és előkészítését czélozhatja. Nem folyik azonban a szóbeli eljárás természetéből, hogy az idézés egyedül felperes cselekményének minősittessék. Az a kérdés, hogy a tárgyalási határnap kitűzése és alperesnek a megjelenésre való felhívás a felperesre vagy a bíróságra bízassák-e, egy külön czélszerííségi kérdés. Ámbár az előbbi mód a bíróságra nézve kevésbé terhelő és inkább megfelel annak a szempontnak, hogy a bíróságnak sajátlagos hivatását csak az itélós képezi: a javaslat e részben mégis nem követi a franczia, genfi, német és más perrendeket, hanem ragaszkodik a fennálló joghoz. A sommás eljárás, mely az ügyvédi kényszert nélkülözi, nem volna alkalmas tér egy ily újítás kezdeményezésére. Az eljárás szabályossága ép ugy, mint a járatlan felek érdeke egyaránt megkívánja, hogy az idézést szakértő közeg közvetítse ; ily közegül pedig nálunk hol e czélra külön közegek szervezve nincsenek, legalkalmasabbnak a bíróság mutatkozik. Ehhez járul, hogy azok a zavarok, a melyek kezdetben esetleg a szóban forgó újításból eredhetnek, könnyen a reform egészének tulajdoníttathatnának és azt discreditálhatnák. Ez okból a javaslat külsőségekben a szokatlanság látszatát kerülve 11. §-ában, mely a kereset, tulajdonképen idézési kérelem szerkesztésére nézve tartalmaz utasítást, ennek kellékeit egészben véve ugy sorolja fel, mint a mai jog. Csupán a 13. §-ból tűnik ki azután, hogy az idézési kérelemnek kétféle tartalma ktilönböztetendö meg, t. i. lényeges tartalma, mely mint a felek és az ügy megjelölése az idézés kibocsátásához szükséges és csupán kívánatos tartalma, mely mint a kereseti kérelem, a tényalap és a bizonyítékok megnevezése, a szóbeli tárgyalás előkészítését czélozza. A lényeges tartalom hiánya esetében a 13. §. szerint az idézés ki nem bocsátható, hanem a kereset pótlás végett visszaadandó; mig az előkészítő tartalom hiánya a javaslat 22., 45. és 49. §§-ban szabályozott következményekkel jár, azaz esetleg a tárgyalásnak felperes költségére való elhalasztását vonja maga után és akadályul szolgál arra nézve, hogy felperes, az első tárgyalásra meg nem jelent alperes ellen marasztaló ítéletet eszközölhessen ki. Eltérőleg a mai jogtól, a javaslat nem ragaszkodik ahhoz az alakisághoz, hogy a keresetben a kereset elnevezés is mulhatlanul bennfoglaltassák, vagy hogy abban az eljárás neme megjelöltessék, hanem irányadónak a cselekmény tartalmát tekinti. Szintén eltér továbbá a javaslat a mai jogtól abban, hogy a keresetet nemcsak két példányban, hanem ezenfelül egy felzettel is rendeli benyújtani. Kívánatos ugyanis, hogy a tárgyalásra a bíróság is előre elkészülhessen és hogy ez okból a kereset egy példánya a bíróságnál maradjon. A javaslat 12. §-a kifejezést ad annak, hogy a kereset nemcsak marasztalásra, hanem 11. §, 12. §.