Képviselőházi irományok, 1892. II. kötet • 24-50. sz.

Irományszámok - 1892-24. Törvényjavaslat, a sommás eljárásról

24. szám. 69 kezesi képességgel uem esik össze. A javaslat épp ezért csak ebből a szempontból állit fel ném korlátokat a meghatalmazott személyére nézve. Ugyancsak abból kiindulva, hogy a per tárgyáról való rendelkezés a felekben csak a perlekedésnek magánjogi következményei miatt, tehát csak magánjogi tekintetekbó'l kívánható meg, a 7. §. azt is világosan kimondja, hogy a kiskorúak és gondnokság alatt levó'k, kik a per tárgyáról peren kivül jogérvényesen rendelkezhetnek, a sommás eljárásban törvényes képviseletre nem szorulnak. E szabályozást, melyhez hasonlót különben a kisebb polgári peres ügyekre nézve az 1877: XXII. t.-cz. 33. §-a is tartalmaz, gyakorlati tekintetek is követelik. E nélkül a szülei ápoláson kivül álló kiskorú felette korlátolva volna a saját szorgalma által szerzett vagyonát tárgyazó üzleteinek érvényesítésében, jóllehet a gyámsági törvény részére e vagyon felett szabad rendelkezést biztosit. Alig elkerülhető' nehézségek származhatnának továbbá az ilyen intézkedés nélkül a kiskorúaknak szolgálati viszonyaikból eredő ügyeiben. A kiskorú iparos- vagy kereskedősegéd, ki az iparhatóság határozatával nincs megelégedve, gyakran tényleg el van zárva attól, hogy — a törvényes 8 nap alatt — távollakó atyja vagy gyámja által a törvény rendes útjára lépjen. Hasonló nehézségek merülhetnek fel továbbá a községi bíróság által eldöntött ügyeknek a járásbíróság elé vitelénél. Magától érthető egyébiránt, hogy a bíróság a kiskorú személyes fellépését csak ott engedheti meg, a hol arra nézve, hogy a kiskorú a per tárgyáról rendelkezhetik, kétség nem forog fenn. Ez okkól nevezetesen a kiskorú, illetőleg gondnokság alatt levő alperes törvényes képviselője nem mellőzhető azokban a perekben, a melyekben az ellene hozandó marasztaló Ítélet oly vagyonában is végrehajtható volna, a melyről peren kivül szabadon nem rendelkezhetik. Sommás eljárásunk gyakorlatában eddig is előfordult, hogy az 1868:LIV. t.-cz. 89. §-ának rendelete mellett a hiányos meghatalmazásnak pótlása elrendeltetett. A javaslat 8. §-a e gyakorlati szükségletnek, melyet az 1877: XXII. t.-cz. 34. §-a is szem előtt tart, tág körben tesz eleget, a midőn a hiányzó meghatalmazás pótlását is megengedi. A peres ügyekben járatlan felekkel szemben az enyhébb eljárás, melyre nézve az 1868: LIV. t.-cz. 87. §-a is a rendes eljárásban némi analógiát nyújt, méltányosnak mutatkozik, annyival inkább, mert általában nem tételezhető fel, hogy harmadik személyek a perbe minden megbízás nélkül avatkozzanak be és mert e megbízás, akár a fellépő személynek a félhez való viszonya által, akár egyébként (pl. az idézés birtoka által) ugy is jobbára valószintísitve leend. Visszaélésektől annyival kevésbbé lehet tartani, mert a javaslat intézkedései mellett a meghatalmazás nélkül való fellépés az eljárásnak számbavehető elhúzására nem használható fel és mert az állítólagos meghatalmazott, ha meghatalmazását nem pótolja, a költségekben elmarasztalandó. A 9. §. indokai az általános indokolásban adattak elő. MÁSODIK FEJEZET. Kereset és idézés. A javaslat ebben a fejezetben a szóbeli tárgyalás előkészítéséről intézkedik és lehetőleg csatlakozva a jelenleg érvényes törvénykezési rendtartás megszokott rendszeréhez, itt szól a beavatkozási perről és a viszontkeresetről, valamint a szavatos perbehivásáról is. A 10. §. első és harmadik bekezdésének a keresetek és egyéb beadványok alakjára vonatkozó intézkedése az 1881 :LIX. t.-cz. 11. §-ából van átvéve és különös indokolásra nem szorul. Lényegileg nem új a bíróságnak a 10. §. második bekezdésében megállapított kitanitási kötelessége sem, mely törvénykezési rendtartásunk szellemében a sommás eljárásban ma is gyakoroltatik. A javaslat e kötelességet, melyet a szóbeli tárgyalásra nézve 32. §-ában is előír, itt azért hangsúlyozza különösen, mert súlyt helyez arra, hogy a jogban járatlan fél a nyilván alaptalan vagy szabálytalan perindítás által magának hátrányt ne okozzon és a bíróságot haszontalan 8, §. 9. §. 10. §.