Képviselőházi irományok, 1892. II. kötet • 24-50. sz.

Irományszámok - 1892-24. Törvényjavaslat, a sommás eljárásról

24. szám. 65 B. Részletes indokolás. ELSŐ CZÍM. Eljárás a kir. járásbíróságok előtt. ELSŐ FEJEZET. Általános határozatok. Az 1. §. súlypontja a járásbíróságok hatáskörének a birtokbirósági, bizonyos telekkönyvi 1. §. . és az örökösödési perekre való kiterjesztésében fekszik. Ez a kiterjesztés, melyet a közvélemény is helyesel, abban találja indokát, hogy e perek — a mai forgalmi viszonyok között sem gazdászatilag, sem a jogi megítélés szempontjából nem foglalnak el oly kiilön állást, a mely miatt azokra nézve egy külön birói hatáskört és különös eljárást fentartani szükséges volnaA csekélyebb értékű ingatlanok és örökségek iránti perek ép oly kevéssé birják el a rendes perek nagyobb költségét és ép ugy igénylik a könnyebben hozzáférhető járásbirónak olcsóbb sommás eljárását, mint a csekélyebb értékű ingókra vonatkozó perek. Különösen nem indokolt az a különbség, a mely a mai jogban az ingatlanokra vonatkozólag kötelmi czímen és dologi jogi czímen indított perek között fennáll. Az előbbiek az érték szerint ma is a sommás eljárás alá tartoznak. Az egyes bíróság előtti eljárás mindenesetre alkalmas arra, hogy bonyolódott ténykedéseket is tisztázzon, sőt újabb törvényhozások és egyes esetekben a mi jogunk is bonyolódott kérdések tisztázására a rendes eljárásban is incidens, kiküldött előtti eljárást rendelnek. A javaslat felebbviteli eljárása pedig elég biztositékát nyújtja annak, hogy az ilyen kisebb ügyek a jogkérdésben és a törvényszékek előtt újra tárgyalható ténykedésben is megfelelő alapos megítélésben részesüljenek. Az pedig, hogy a hatáskör e kiterjesztése már a partialis reformba felvétessék, azért szükséges, hogy a felebbezési hatósággal felruházott törvényszékek megszaporodott teendői más oldalról megapasztassanak. A járásbíróságok nagy számuk mellett a munkaszaporodást alig fogják érezni. Egyébiránt teendőik csökkentésére az intési eljárás fog szolgálni. Ha a javaslat az értékhatár megállapításánál mindazon által nem megy el a kérdéses ügyek tekintetében a jelenleg a személyes keresetekre nézve érvényes 500 frtos határig, hanem megmarad az 1868 : LIV. törvényczikkben felállított 300 frtos határnál, ennek oka abban rejlik, mert egyrészről a 300 frtos értékhatár azoknak a tekinteteknek, a melyek a sommás eljárást a felek szempontjából kívánatossá teszik, megfelel, másrészről pedig mert az 500 frtos értékhatár mellett a kérdéses ügyek zöme a járásbíróságok elé tereltetnék és igy azok az alapok, a melyeken az első folyamodású biróságok szervezete ez idő szerint nyugszik, lényegesen megváltoznának. A törvényszékektől bekivánt adatok szerint 1889-ben 5017 birtokbirósági és 2610 örökösödési per közül 5161 birtokbirósági és 1213 örökösödési per az 500 frtos, 3635 birtokbirósági és 688 örökösödési per pedig a 300 frtos értékhatárt nem haladta meg, vagyis a birtokbirósági és örökösödési perek 10.627-re rugó összszámából az 500j frtos értékhatár mellett 6374 — és a 300 frtos értékhatár mellett még mindig 4323 esik a járásbíróságok hatáskörébe. KÉPVH. IROMÁNY. 1892—97. II. KÖTET. 9