Képviselőházi irományok, 1892. II. kötet • 24-50. sz.
Irományszámok - 1892-24. Törvényjavaslat, a sommás eljárásról
24. szám. 33 hatja, vagy ha az első-biróság a 112. §. ellenére ítéletét végrehajthatónak nem nyilvánította, ezt végrehajthatónak nyilváníthatja. A felebbezési bíróság az első-biróság ítéletét, a mennyiben ezt a szóbeli tárgyaláson előadott felebbezési és csatlakozási kérelmekkel meg nem támadták, kérelemre a felebbezési tárgyalás folyamában is végrehajthatónak nyilvánítja. A végrehajthatóság kérdé?cben a felebbezési bíróság kérelemre akkor is tartozik tárgyalni és határozni, ha egyébként a 140. §. értelmében a tárgyalás elhalasztása válik szükségessé. A jelen §. alapján hozott végzések ellen felfolyamodásnak nincs helye. 155. §. A felebbezési tárgyalásról vezetendő jegyzökönyvet az elnök és a jegyző és esetleg a tolmács írja alá. A jegyzőkönyvbe a tényállásra vonatkozó szóbeli előadások és nyilatkozatok (43. §. 3. p.) nem veendők fel. Bármelyik félnek jogában áll azonban oly tényállításokat és ténybeli nyilatkozatokat, melyek a felebbezésben és az előkészítő iratban nincsenek meg, vagy ezeknek tartalmától eltérnek, a jegyzőkönyvhöz melléklendő irattal megállapítani. A bíróság az irat helyességét ellenőrzi és a meg nem felelő irat csatolását megtagadja. Az elnök kérelemre elrendelheti, hogy lényeges nyilatkozatok közvetlenül a jegyzőkönyvbe vétessenek fel. 156. §. . Ha a fél ügyvéd által van képviselve, az elnök elrendelheti, hogy felebbezési vagy csatlakozási kérelmét, valamint egyéb kérelmeit, melyeknek az ügy eldöntésére vagy az eljárás menetére jelentőségük van, a mennyiben a felebbezésben, vagy az előkészítő iratban nem foglaltatnak, úgyszintén az ily tárgyú kérelmek módosításait a jegyzőkönyvhöz leendő csatolás végett írásban nyújtsa be. Ha a fél az elnök rendeletének eleget nem tesz, a kérelem figyelmen kívül hagyandó. 157. §. Ha a felebbező fél a tárgyalási határnapot a felebbezési kérelem szóbeli előterjesztése előtt elmulasztja, a felebbezés az ellenfél kérelmére végzéssel visszautasítandó és a mulasztó fél az okozott költségben elmarasztalandó. A csatlakozási kérelem fölött ilyenkor csak akkor lehet tárgyalni, ha e kérelem a 142. §. értelmében önálló felebbezésnek tekintendő. Ez esetben a felebbező fél mulasztásának következményei is a csatlakozás felett hozott ítéletben mondandók ki. Ha a tárgyalás határnapját a felebbezőnek ellenfele mulasztja el, valamint ha a felebbező fél a felebbezési kérelem szóbeli előterjesztése után mulasztja el a tárgyalást, a felebbezési tárgyalás a megjelent féllel ennek kérelmére megtartandó. Ez esetben a megjelent félnek az ellenféllel kellően közölt szóbeli tényállításai, a mennyiben az első-biróság ítéletében megállapított tényállással nem ellenkeznek, bizonyítást nem kívánnak, a felajánlott és kellően közölt bizonyitásra nézve pedig feltételeztetik, ha annak egyáltalán helye van, hogy a czélzott eredményre vezetett. A felebbezési tárgyalás folytatásának elmulasztása esetében a korábbi tárgyalások eredménye, a mennyiben a jegyzőkönyvben vagy mellékleteiben meg van állapítva, vagy ha a bíróság egyébként megállapíthatja, valamint a felek távollétében is felveendő bizonyítás eredménye, a határozathozatalnál figyelembe vétetik. Ha a megjelent fél a felebbezésben, illetőleg előkészítő iratban, vagy a korábbi tárKÉPVH. IROMÁNY. 1892 — 97. II. KÖTET. 5