Képviselőházi irományok, 1892. II. kötet • 24-50. sz.

Irományszámok - 1892-24. Törvényjavaslat, a sommás eljárásról

u 04. szám. gyaláson az ellenféllel még nem közölt új tényállításokat, bizonyítékokat vagy kérelmeket akar előadni, vagy a korábbi tárgyaláson előadottakat a meg nem jelent fél hátrányára módosítja, a bíróság — a tárgyalásnak elhalasztásával — ezen előadásoknak előkészítő irattal leendő közlését rendelje el. Egyebekben a jelen törvény 47—51. §-ai a felebbezési tárgyalásnak elmulasztása esetében is megfelelően alkalmazandók. 158. §. A felebbezési tárgyalás elmulasztása miatt az igazolási kérelem a felebbezési bíróságnál nyújtandó be. Az igazolási kérelemben mind az igazolás kérdésének tárgyalása, mind a szükséghez képest (136. §.) a felebbezési tárgyalás is előkészítendő. Az elnök a tárgyalási határnap kitűzése alkalmával az első-birósághoz netalán már visszaküldött iratok bekövetelése iránt is intézkedik. Az igazolás megadása esetében a felebbezési tárgyalás folytatólag megtartandó. Az igazolást megadó végzés ellen nincs külön felfolyamodásnak helye. Az 1881: LIX. t.-cz. 66. §-ának eseteiben a felülvizsgálati kérelemben lehet orvoslást keresni. Egyebekben az igazolásra az 1881: LIX. t.-cz. 61—68. §§-ban foglalt szabályok megfelelően alkalmazandók. Ezen §. negyedik, ötödik és hatodik bekezdése abban az esetben is megfelelően alkalmazandó, ha az igazolást a jelen törvény 127. §-a szerint a felebbezési határidő elmulasztása miatt kérték. 159. §. A felebbezési biróság az első-biróság ítéletét csak annyiban változtathatja meg, a mennyiben a felek kérték a megváltoztatást. A felebbezési kérelem és ellenkérelem határain belül a felebbezési biróság azon kérdések felett is határoz, melyek az első-biróság előtt tárgyalva vagy eldöntve nem voltak. 160. §. A felebbezési biróság az első-biróság ítéletét a felebbezési kérelem és ellenkérelem által megtámadott részében végzéssel feloldani tartozik: 1. ha az első-biróság nem volt szabályszerűen alakítva, ideértve azt az esetet is, ha a tárgyalásnál jegyzőkönyvvezető nem volt alkalmazva; 2. ha a megtámadott ítéletet az 1868 : LIV. t.-cz. 56. §-a szerint érdekelt biró hozta; 3. ha az első-biróságnak a pergátló kifogásokat elvető végzését megváltoztatja; 4. ha a megtámadott ítélet az első érdemleges tárgyalás elmulasztása alapján volt hozva (45. §.), holott a törvény értelmében mulasztás esete nem forgott fenn ; 5. ha a tárgyalás nyilvánosságára vonatkozó szabályok meg vannak sértve; 6. ha a jegyzőkönyvezésre vonatkozó szabályok megsértésével jegyzőkönyvbe a felek vagy képviselőik irtak be, vagy mondottak be nyilatkozatokat. Az 1. és 6. pont alatt emiitett hiányokat, valamint a 2. pont alatt említett hiányt, ha azt már az első-biróság hivatalból tartozott volna figyelembe venni, a felebbezési biróság hivatalból veszi figyelembe. Ha a jelen §-ban említett hiányok következtében az ügynek további tárgyalása válik szükségessé, a felebbezési biróság az ügyet a hiányok kijelölésével tárgyalás és újabb ítélethozatal végett az első-birósághoz visszautasítja, különben pedig az eljárást megszünteti. Az első-biróság a folytatólagos tárgyalásra a feleket, hivatalból idézi meg.