Képviselőházi irományok, 1892. II. kötet • 24-50. sz.

Irományszámok - 1892-50. Törvényjavaslat, az országgyülési képviselő-választások feletti biráskodásról

50. szám. 389 De a mint az egyes választók megakadályozása a választás eredményének törvényszerűségét egymagában meg nem szünteti, ugy egy községnek fel nem hivása, feltétlen érvénytelenségi okot nem képezhet. A kérdés tehát az, mikép állapittassék meg ily esetekben az általános többség ? Az egyik mód az lett volna, a fel nem hivott község választóit olyanoknak tekinteni, mint a kik nem a képviselőre, hanem a másik jelöltre szavaztak volna. Ez azonban nem lett volna helyes megoldás. Mert ily vélelem fölállítása mellett meg kellett volna engedni annak bizonyítását, hogy az illető községbeli választó melyik jelöltre adta volna szavazatát. A másik mód pedig az, hogy egy egész község választói jogának elvonása a választás eredményére számszerűleg meg nem állapitható hatást gyakorolhat. Ezen hatásnak mérlegelése pedig a tényálladékot határozatlanná, az Ítéletet pedig oly discretionarius természetűvé változtatná át, mely ép a Curiához utasított esetekben feltétlenül kerülendő volt. A javaslat 3. §-nak 18. pontja tehát az általános többség megállapítását oly ismérvekhez kötötte, a melyek az esetek legnagyobb részében megfelelőknek ismerendők el. Megkívánja ugyanis, hogy a képviselő, a névjegyzékben foglalt összes választókat számítva, az általános többséget elnyerte légyen. Az 5. §. második bekezdése meghatározza, hogy ily esetekben mely választók nem veendők számításba. (18. pont.) Az 1874 : XXXIII. t.-cz. 76. §-ának rendelkezése, hogy a szavazás nyilvánosan, élő szóval történik, olyan, hogy annak meg nem tartása a választást érvényteleníti. Ennek megfelelően lett a 19. pontba az ott foglalt érvénytelenségi ok felvéve. Az 1874: XXXIII. t-ez. 80. §-a értelmében a szavazás a törvényben meghatározott feltételek fenforgásakor két órára felfüggeszthető. Az ezen idő után folytatott szavazás a választás eredményét lényegesen befolyásolja, még pedig akkép, hogy ezen befolyás számszerű meghatározása az esetek legtöbbjében bizonyítás tárgyává nem tehető. A törvénynek ily megsértése, a mely a választók valódi többségét olyannyira kétessé teszi, érvényében fenn nem tartható, kivéve ha a törvénysértés daczára —- még pedig elkövetésének időpontját megelőzőleg — kétségtelen módon megállapítható, hogy a képviselő a választó-kerület összes választóit számítva, az érvényes szavazatok általános többségét elnyerte. Ezen esetben ugyanis a szavazásnak két órát meghaladó felfüggesztése a választás végeredményére lényeges befolyással nem lehet. E névjegyzékben foglalt választók leszámításának indokai teljesen megegyeznek azokkal, a melyek az 5. §. második bekezdése tekintetében fennforognak. (20. pont.) A 21. pontban megállapítandó volt azon eset hatása a választás eredményére, ha a választási elnök az 1874: XXXIII. t.-cz. 81. §-a ellenére, oly jelöltnek visszalépését jelentette ki, a ki tényleg vissza nem lépett. Ily esetben a választás csak az esetben érvénytelenítendő, ha a képviselő nem tekinthető olyannak, mint a ki az általános többséget elnyerte. A többség megállapítása ugyanazon elvek szerint eszközöltetik, mint a melyek a 18. pontban megállapítást leltek, s igy kétségtelenné van téve, hogy a képviselő a kerület többségét elnyerte. Ezen bizonyosság fokoztatik az által, hogy e többség a kijelentés időpontjában kívántatik meg, igy tehát később beadott szavazatok, a melyekről állitható, hogy a választók félrevezetésén alapulnak, a választás végeredményét egyáltalán meg nem változtatják. (21. pont,) Az 1874 : XXXIII. t.-cz. 82. §-a megállapítja azon eseteket, a midőn új választásnak