Képviselőházi irományok, 1892. II. kötet • 24-50. sz.

Irományszámok - 1892-50. Törvényjavaslat, az országgyülési képviselő-választások feletti biráskodásról

390 50. szám. van helye s egyúttal azt, hogy az ellenjelölt- nélkül maradt jelölt az új választás alkalmával mily feltételek mellett nyilvánítandó képviselőnek. Ezen intézkedéseket több módon lehet megsérteni. E módok felsorolása felesleges, mert a törvény világos értelme szerint kétségtelen módon megállapítható az, hogy újabb választásnak volt-e helye, s hogy törvény szerint ki tekintendő megválasztott országgyűlési képviselőnek. (22. pont.) Az 1874: XXXIII. t.-cz. 83. §-a megállapítja a választási eljárás befejeztének időpontját. Az időpont megállapítása feltételekhez kötötten jelentkezik, a mely feltételek megsértése a 18. pontban külön érvénytelenségi okot képez. A 23. pont czélja a zár óra megtartását biztosítani és a meg nem tartásának hatását a választás eredményére megállapítani. A záróra meg nem tartásából eredő hatás az egyes esetekben a biztos számszerű megállapítást lehetetleníti, mert a választás eredményét némelykor teljesen, más esetekben alig felismerhetően változtatja meg. De ha a választás törvényszerű lefolyását biztosítani kívánjuk és azon elv szolgál alapul, hogy a választás eredménye olyan legyen, a mely a választók szabad akaratának kifolyásakép elismerhető, úgy kétségtelen ismérvről kell gondoskodni, melynek alapján a szabvány megsértése esetében is a választás végeredménye — mint a kerület választói többségének megfelelő — állapitható meg. Ehhez képest a többség megállapításánál ez esetben is a 18. pontban meghatározott elvek veendők alkalmazásba. (23. pont.) Az 1874 : XXXIII. t.-cz. 86. §-a értelmében a választási elnök azon jelöltet köteles a kerület országgyűlési képviselőjének kijelenteni, a ki a feljegyzett érvényes szavazatok általános többségét elnyerte. A kérvény, a mely a választás valódi eredményének megállapítására irányul, nem köthető a fenti szűk korláthoz. Mert a többséget elnyertnek nem az tekintendő, a ki a fdjjegyzett érvényes szavazatok általános többségét birja, hanem az, a kire a beadott vagy beadottnak tekintendő érvényes szavazatok többsége esett, akár lettek a szavazatok kellően feljegyezve, akár sem. Annak megállapításánál, hogy melyik szavazat érvényes vagy érvénytelen, irányadók: az 1874 : XXXIII., 1876 : XXXIX. t.-czikkek, a jelen javaslat és a netalán később hozandó törvények megfelelő határozatai. (24. pont.) Az 1874: XXXIII. t.-cz. 86. §-ának értelmében országgyűlési képviselőnek az jelentendő ki, a ki a feljegyzett érvényes szavazatok általános többségét megnyerte. A javaslat 3. §-a ettől eltéröleg nem a feljegyzett, hanem az érvényes szavazatok általános többségét állítja föl kellékül. Az eltérés abban találja indokát, hogy csakis ezen eljárás folyamán állapitható meg, hogy valamely beadott és feljegyzett szavazat érvénytelen; úgyszintén az, hogy valamely fel nem jegyzett szavazat, a mely a többség megállapításánál számon kívül hagyatott, mint érvényes számításba vétessék. Ennek folytán első sorban megállapítandó volt, hogy melyik szavazat tekintendő érvénytelennek és ezzel kapcsolatosan meghatározandók voltak azon elvek, a melyek az általános többség megállapításánál követendők. Az 1874 : XXXIII. t.-cz. 78. §-a értelmében semmis a szavazat, ha nincs értelme, ha többfélekép magyarázható, vagy ha nem a képviselőjelöltek valamelyikére adatott.