Képviselőházi irományok, 1892. II. kötet • 24-50. sz.

Irományszámok - 1892-24. Törvényjavaslat, a sommás eljárásról

24. szám. 117 könyvből és mellékleteiből ugy kiigazítható, hogy újabb tárgyalás vagy bizonyitásfelvétel nem szükséges, akkor a felülvizsgálati bíróság az érdemben hatátoz. Feloldás esetében az iratok mindenesetre a felebbezési bírósághoz küldendők. Magától érthető, hogy azokban az esetekben, midőn már a felebbezési bíróságnak az ügyet az elsőbirósághoz vissza kellett volna küldenie, a felülvizsgálati biróság is ily értelemben fog határozni, illetőleg a felebbezési biróság határozatát ily értelemben tartozik módosítani. A 200. §. megegyez a fennálló joggal. 2 Minthogy lehetnek esetek, melyekben a költség kérdésében hozott határozat is érzékenyen sérti a felek jogi érdekét, a javaslat nem zárja ki azt, hogy az ítéletet csupán csak a költség kérdésében meg lehessen támadni. Azonban tekintettel arra, hogy a költség kérdése csupán eljárási kérdés, mely a per érdemének felülvizsgálása nélkül az ítélet és az iratokban tanúsított adatok alapján minden nehézség nélkül megoldható, a javaslat szükségesnek látta a felülvizsgálati eljárást egyszerűsíteni és azt némileg a felfolyamodás analógiájára szabályozni. A 202. §. kezelési szabályokat tartalmaz. Minthogy az Ítélőtábláknál a határozatot amúgy is le kell másolni, czélszerűbb és a lithografia alkalmazása mellett munkakiméléssel jár, ha a felek részére szóló kiadmányok is ott készíttetnek el. Hogy a felülvizsgálati biróság határozata a felekkel kézbesítés utján közöltetik, megfelel a facultativ szóbeliségnek. A 204—208. §§-ban szabályozott eljárás indokolása a 121. §-nál, valamint a jeleni fejezet általános indokolásában adatott elő. HARMADIK FEJEZET. Felfolyamodás. A javaslat az általános indokolásban kifejtett czéijának megfelelőleg nem bocsátkozik a felfolyamodás részletes szabályozásába. A felfolyamodás tárgyát általában mellékesebb kérdések képezik és a mai felfolyamodási eljárás a teljes szóbeli perrendben sem fog mélyreható változásokat szenvedni. Csekélyebb jelentőségű javítások kedveért pedig kár volna ezúttal egy második felfolyamodási rendszert hatályba léptetni. Mellőzhetetlen volt azonban, hogy a felfolyamodási hatáskör a felebbezési hatáskörrel összhangba hozassék, mert a legnagyobb viszszásság lenne, ha az ügy érdemében a másodfokú hatóságot a kir. törvényszékek, mellékes kérdésekben pedig a kir. táblák gyakorolnák. Ugyancsak az összhangot létesiti a 209. §. végpontja, midőn azokban az ügyekben, a melyekben a járásbíróság ítélete ellen felebbezésnek nincs helye és a kir. törvényszék felülvizsgálati kérelemre az ügy érdemében végleg határoz, a kir. törvényszék végzése ellen sem enged további felfolyamodást. A felebbezési eljárás berendezésének megfelel, hogy a törvényszék, mint felebbezési biróság által hozott végzések ellen a felfolyamodás a kir. törvényszéknél nyújtandó be. A 209. §. szavaiból világosan kivehető, hogy ez nem vonatkozik arra az esetre, midőn a törvényszék mint felfolyamodású biróság határozott. HARMADIK CZIM. Vegyes és átmeneti intézkedések. A 210. §. a javaslatnak több intézkedését kiterjeszti a rendes eljárásra is és ez által némileg kiegyenlíti az ellentétet a sommás és a rendes eljárás között, a mennyiben ezt a rendes eljárásban uralkodó írásbeliség megengedi és a hol ez a rendes eljárás nagyobb mérvű megbolygatása nélkül lehetséges. E §. felvételének szükségessége a 90—94. §-oknál már indokoltatott. Í04-208. §§• 209. §. 210. §. 211. §. 200-203.