Képviselőházi irományok, 1892. II. kötet • 24-50. sz.

Irományszámok - 1892-24. Törvényjavaslat, a sommás eljárásról

114 24. szám: és hogy ezen felülvizsgálati eljárás akként rendeztessék be, hogy a felek az ügy értékével arányban nem álló költséggel ne terheltessenek. •. A javaslat I. sz. alatt a harmadfokú felülvizsgálatról intézkedik és 176—179. §-aiban mindenek előtt korlátozza a felülvizsgálati kérelemmel megtámadható Ítéletek körét A javaslat, eltekintve 200. §-ától, mely az eddigi joggal megegyezó'leg a nyilván alaptalan felülvizsgálati kérelemre pénzbüntetést szab, főleg az előzetes végrehajthatóságnak kiterjesztése, valamint a költség viseléséről szóló 163. §-a által előreláthatólag hathatósan korlátolni fogja az alaptalan felülvizsgálatok számát. E korlátozások mellett azonban szükségesnek mutatkozik a felülvizsgálatnak az összeg szerinti korlátozása is és pedig egyrészről azért, hogy a kir. ítélőtáblák a kisebb ügyekkel az érdemlegesebb ügyek rovására túl ne terheltessenek, másrészről pedig és főleg azért, mert a kisebb ügyek a háromfokú bíráskodás költségét nem birják meg. A harmadfokú felebbvitelnek az összeg szerint való korlátozása egyébiránt mai jogunkban sem ismeretlen, azonban e korlátozás csak a duae conformes elvével kapcsolatosan áll fenn. A javaslat ellenben nem kívánja meg az Ítéletek egybehangzását. A felebbezésnek kizárása két egybehangzó ítélet ellen külön jogterületek létesítésére vezet. .Nem szükséges egyéb, mint hogy, a törvényszék és területén levő járásbíróságok között bizonyos ügyek elintézési módjára nézve megegyezés fejlődjék ki és oda jutunk, hogy bizonyos követelések az egyik törvényszéknél érvényesíthetők, a másiknál ellenben nem. Ehhez járul, hogy bíróságaink kimutatásaiból és közölt határozataiból kivehető, hogy a Curia ma éppen nem csekély számban hoz két egybehangzó határozattal szemben reformáló határozatot. Végül figyelembe veendő az is, hogy a határozatok külső egybehangzása nem biztosítja azok belső egybehangzását,különösen akkor,amidőn a másodbiróság más tényállás alapján határozhat, mint az első. A javaslat ezért általában nem tarthatja a duae conformes elvét megfelelőnek. De az sem volna czélszerű, hogy ezt az elvet a felebbviteli összeggel kapcsolatban tartsák fenn, mert akkor — ha egyáltalában czélt akarunk érni — a felebbviteli összeget igen magasra kellene szabni és így egészben véve ismét az épp vázolt nehézségekkel állanánk szemben. A javaslat 176. §-a a felülvizsgálati összeget 200 frtra szabja. A 200 frtos összeg — tekintettel arra, hogy a bagatell biró 50—100 frtig végleg ítél — nem mondható túlmagasnak. Magasabbra azonban azért nem volt szabható, mert a felülvizsgálat törvényszéki Ítélet ellen irányai. Asumma revisionalis mellett a javaslat még egy további korlátozást állit fel.— 177.§-ában ugyanis az értékre való tekintet nélkül kizárja a felülvizsgálatot a sommás visszahelyezési, valamint a határjárási és mesgye-igazítási perekben. E kizárást indokolja az a körülmény, hogy ezen perek ugy is csak a birtokállapotnak előzetes rendezését czélozzák és sem a rendes birtok-, vagy határperuek, sem a jog iránt indított pernek nem praejudicálnak. A javaslat 178. §-a azért vétetett fel, mert különben e kérdésben — tekintettel arra, hogy a felebbezés mindig az egész itélet jogerejét felfüggeszti — kétség merülhetne föl. A 179. §. jelentősége — szemben a 124. §-al — abban rejlik, hogy a harmadfokú felebbviteli az illetékesség kérdésében, az eddigi joggal megegyezó'leg, azokban az esetekben, a melyekben a rendes illetőségtől eltérésnek helye van, kizárja. 5. A 180. §. indokolása már a jelen fejezet általános indokolásában foglaltatik. Különösen kiemelendő itt még, hogy a javaslat a felülvizsgálatot azért nem tartotta a felülvizsgálati biró előtt írásban fekvő bizonyítékok megítélésére is kiterjeszthetőnek, mert az ily bizonyítékok elvileg nem különböznek más bizonyítékoktól és mert csak a véletlentől, vagy az alsó biró tetszésétől függ, hogy a revisio ily kérdésekben egyéb, magában véve még oly csekély jelentőségű bizonyítási ok fenforgása, illetőleg felemlítése által kizárassék. Egyébiránt a bizonyítékok 176-179 §§• 180-182 §§•