Képviselőházi irományok, 1892. II. kötet • 24-50. sz.

Irományszámok - 1892-24. Törvényjavaslat, a sommás eljárásról

24. szám. 103 A 142. §. az ellenfél csatlakozási jogát szabályozza. Ezen intézmény behozatalát már az a körülmény is indokolja, hogy az a felebbezések számának csökkentésére szolgál. Gyakran előfordul ugyanis, hogy a fél maga részéről, a reá nézve ugyan nem egészen kedvező' határo­zatban megnyugodnék, ha tudná, hogy az ellenfél sem fog tovább perlekedni, de mivel erről nem bizonyos, inkább felebbez, nehogy az ellenfél felebbezése esetében egy, a hozott határo­zatnál talán még kedvezőtlenebb határozatban legyen majd kénytelen megnyugodni. Ha mind a két fél igy gondolkozik, lehet, hogy egy itélet, a mely a csatlakozás megengedése esetében jogerőre emelkedett volna, kettős felebbezéssel támadtatik meg. Igazságos és méltányos is, hogy a fél, ki abban a feltevésben nem felebbezett, hogy ez által az itélet jogerőre emelkedését elő­mozditja, megtámadási jogától meg ne fosztassák, midőn a feltevése nem következett be. A csatlakozás megengedése nem is ellenkezik azzal a szempont követelményével, a mely miatt a törvény a felebbezés megindítását egy záros határidőhöz köti. A záros határidő czélját, hogy t. i. az itélet jogérvényessége egy határozott időponton túl ne maradjon bizonytalan, az ellenfél felebbezése már ugy is meghiusitotta. Ezekhez járul, hogy a csatlakozás a materiális igazság kiderítésének eszköze; a felső biró nem jut abba a helyzetbe, hogy az első-biróságnak nyilván rósz ítéletét kénytelen helyben hagyni, mert a fél a formális felebbezési határidőt elmulasztotta­A csatlakozás a felebbezési kérelem módosithatásának megfelelően a felebbezési tárgyalás bezárásáig előadható. Meglepetéseknek és a szándékos huzavonának elejét veszi a 136. §. ren­delkezése, a mely szerint a szóbeli tárgyaláson előadandó csatlakozási kérelem az előkészitő iratban, a 137. §-ban előirt következmények terhe mellett, az ellenféllel és a bírósággal előze­tesen közlendő. A csatlakozás abban különbözik a felebbezéstől, hogy nem önálló, hanem függőségi viszonyban áll a felebbezéshez. A csatlakozás e természetéből önként folyik, hogy a csatla­kozás elveszíti erejét, ha az önálló felebbezés, mint elkésett, vagy mint helyén nem való, visszautasittatott. Ha azonban a fél csatlakozását a felebbezési határidő alatt jelentette be, semmi ok sem forog fenn, a mely miatt azt az önálló felebbezéstől eltérő elbánásbán kellene részesíteni. A 143. §. ama rendelkezése, hogy a felebbezési kérelemben a keresetet nem lehet meg­változtatni, természetes folyománya annak a szabálynak, hogy alperes perbe bocsátkozása után a keresetváltoztatás tilalma már az elsőbiróság előtti eljárásban is fennáll. A felebbezési eljárásban azokhoz az okokhoz, a melyek már az elsőbiróság előtti eljárásban indokolják a a keresetváltoztatás tilalmát, még az a további ok is járul, hogy egy egészen új kereset meg­indítása a felebbezési bíróság hivatásával és hatáskörével sem volna összeegyeztethető. Ez utóbbi szempontból mondja ki a javaslat különösen azt, hogy a keresetváltoztatás a felek beleegyezé­sével sincs megengedve, valamint hogy új viszontkereset meg nem indítható. A 144. §. a felebbezési kérelem és ellenkérelem módosítását különösen azért engedi meg, mert a fél esetleg csak a szóbeli tárgyalás alapján jut abba a helyzetbe, hogy a meg­felelő kérelmet előterjeszthesse. Az is lehet, hogy a fél a kérelem módosítását csak az ellenfél csatlakozási kérelme folytán látja szükségesnek. A kérelem módosításának eltiltása oly fornia­lismus volna, mely a szóbeli tárgyalás mellett egyáltalán nem szükséges. Netaláni visszaélések ellen ugy maga a 144. §., mint a 137. §. is mindenesetre elég orvoslást nyújt. A 145. §. a felebbezési kérelem visszavonását szabályozza. A mig az ellenfél csupán egyszerű ellenkérelmet terjesztett elő, a felebbezés a szóbeli tárgyalás megkezdése után is vissza­vonható, mert ilyenkor az ellenfélnek, ki a visszavonás folytán az általa elérni kívánt ered­ményt, t. i. az elsőbirósági itélet fentartását megkapja, semmi jogos érdeke sincsen abban, hogy a felebbezés tárgyalása folytattassék. Másként áll azonban a dolog akkor, ha alperes csatlako­143. §. 144. §. 145. §. 142. §.

Next

/
Thumbnails
Contents