Képviselőházi irományok, 1892. II. kötet • 24-50. sz.

Irományszámok - 1892-24. Törvényjavaslat, a sommás eljárásról

98 24. szám. és mennyiség szerint elkülöníthető vitáknál az alap felett előzetesen hozható Ítéletet is megenged. Az elkülönített felebbezhetőség ezen ítéletekre is kiterjed. Ez ugyan, a mi a részitéletet illeti, kétségkívül némi nehézségekre adhat alkalmat, és pedig ugy a kezelés tekintetében, ha tudniillik az eljárás az ügynek még el nem döntött részében az első biróság előtt egyidejűleg tovább''folyik, mint azon irányban is, hogy az ilgy egyes részei különböző birákból alakult, felebbviteli tanács elé kerülhetnek és ennek folytán eltérő elbírálásban részesülhetnek. Azonban a részitéletek intézménye túlnyomó előnyökkel kínálkozik, és pedig ép azon feltétel mellett, ha ezen ítéletek elkülönített felebbezése megengedtetik. Ehhez járul, hogy a kérdéses ítéletek hozatala, a 99. §. esetétől eltekintve, a bíróságra nézve nincsen kötelezőleg előírva, és hogy a biróság azok jogerőre emelkedéséig az eljárást a körülmények szerint felfüggesztheti, továbbá, hogy a 140. §. oly intézkedéseket javasol, melyek a felebbezési bíróságnak is lehetővé teszik, hogy az ügynek egymással összefüggő részeit együtt intézze el. A 121. §. a felebbezést egyúttal a per tárgyainak értéke szerint korlátolja is. E korlátolás lényegileg nem uj, mert a felebbezhetőség egészben véve ugyanezen összeg erejéig eddig is ki volt zárva a kisebb polgári peres ügyekben követendő eljárás által. A felebbezhetőség kizárását ez utóbbi eljárás megszüntetése után is czélszerűnek mutatkozik fentartaui, nehogy a felebbezési bíróságok tulterheltessenek és azért is, mert a kisebb ügyek a felebbezéssel járó költségeket el nem birják. — A javaslat egyébiránt 204. és köv. §§-aiban a nem felebbezhető kisebb ügyekre nézve egy, az eddigi semmiségi panasznál tágabb körű, mindazonáltal a teljes felebbezésnél korlátoltabb és kevésbé költséges jogorvoslatot állit fel. Az 1. §. 3. és 4. pontjaiban emiitett birtokbirósági, telekkönyvi és örökösödési perekben a felebbezhetőséget, az összegre való tekintet nélkül, azért kellett fentartuni, mert ezek az ügyek eddig a legfelső bíróságig felebbvihetŐk voltak; a felebbeiés kizárása tehát nem felelne meg az eddigi felfogásnak és mert ezekben az ügyekben a járásbíróságok új, eddig — legalább a mi a birtokbirósági és örökösödési ügyeket illeti — épen nem gyakorolt hatáskörrel ruháztatván fel, a törvényszékek felülvizsgálata a jogbiztosság érdekében sem volna mellőzhető. A 122. §. a perorvoslatokról való lemondást lényegileg az eddigi jog értelmében, azonban tüzetesebben szabályozza. Tüzetesen kellett nevezetesen a lemondás alakját és igazolását a jogerőre emelkedés megállapítása szempontjából meghatározni, hogy így ezen, az első biróság által megítélendő és a felek jogaira nézve felette fontos kérdésre nézve kétség ne merülhessen fel. Abból a felebbezési biróság által elbírálandó szempontból ellenben, hogy a lemondás a felebbezés figyelembe vehetését kizárja-e, a lemondás hatályosságát különös alakszerűséghez kötni nem mutatkozott szükségesnek. A 123. §. szintén megfelel az eddigi jognak; rendelkezése különös kimondást igényelt azonban azért, mert a javaslat szerint a felebbezési tárgyalás és határozathozatal általában véve az első-biróság előtt nem tárgyalt kérdésekre is kiterjed. A novam judicium megengedése a meg nem jelenés alapján hozott ítéleteknél, a meg nem jelenés következményeit egyszerűen megszüntetné. Másként áll a dolog akkor, ha az első-bíróságnál már érdemleges tárgyalás tartatott és valamelyik fél csak a tárgyalás további folyamában nem jelenik meg. Ekkor az első biró már nem a meg nem jelenés, hanem a lefolyt, habár a fél mulasztása folytán talán nem kimeritő tárgyalás alapján határozott. Ilyenkor a teljes felebbezést ép oly kevéssé lehet korlátolni, mint abban az esetben, midőn a megjelent fél mulasztott el az első-biróság előtt valamely előadást vagy nyilatkozatot. A 124. S. megfelel az eddigi jognak és természetes kiegészítését képezi azon szabálynak, hogy felebbezésnek csak az ítélet, mint végleges hátrányt okozó határozat ellen van helye. A 125. §. indokolása a jelen fejezet általános indokolásában foglaltatik. 122. §. 123. §. 124. §. 125. §.