Képviselőházi irományok, 1892. II. kötet • 24-50. sz.

Irományszámok - 1892-24. Törvényjavaslat, a sommás eljárásról

A 126. §. a felebbezési haláridőt, tekintettel arra, hogy a hosszabb gondolkozási idő az alaptalan felebbezéseknek gyakran elejét veszi, továbbá arra, hogy a félnek a felebbezés előkészítésére szintén kellő időt kell engedni, 15 napban állapítja meg. Ezen, az eddigi jogban engedett határidőnél hosszabb határidővel szemben a felebbező alperes ellenfelének az előzetes végrehajthatóság (112. §.), valamint a biztosítási jog (212. §.) nyújt segitséget, magának a felebbezőnek pedig természetesen nem kell az egész határidőt igénybe vennie és tekintettel a 129. és 130. §-okra, módjában áll ügyének elég gyors elintézését kieszközölni. A felebbezési határidő, megegyezőleg az eddigi joggal, rendszerint az itélet kihirdetésétől, nem pedig kézbesítésétől folyik.. Az a felfogás, hogy a felebbezési határidő folyása csak az ítéletnek a fél által való kézbesittetésétől kezdődik, a franezia jogban honos és ott a történeti fejlődés eredménye, mely reánk nézve nem irányadó és ép azért itt kifejtésre nem szorul. A német perjogba, mely a kézbesitést általában a felek szorgalmazására rendeli eszközöltetni, e kezdőpont felvétele azért történt, mert a fél a kihirdetés alapján nem ismeri meg még az Ítéletet annyira, hogy a felebbezés sikerességét megítélhesse; ehhez szükséges volna az is, hogy az itélet és indokolása írásban feküdjék a fél előtt. Azonban ezen ok nem döntő. A fél bizonyára akkor sem fog pusztán a kihirdetéskor nyert értesülés alapján mintegy vaktában felebbezni, ha a felebbezési határidő a kihirdetéstől folyik, hanem előbb megszerzi magának az itélet másolatát vagy kivonatát. Igaz, hogy abban az esetben, midőn a bíróság ítéletét a kihirdetéskor még nem foglalta teljesen Írásba, a felebbezés alapos megfontolására szolgáló határidő az itélet Írásba foglalására engedett törvényes határidővel, és ha a biró törvényes kötelességének kivételesen eleget nem tenne, még többel is megrövidülhet. De ezzel szemben figyelembe veendő, hogy a javaslat 115. §-a szerint az Ítéletnek mindazon esetekben, midőn annak kihirdetése elhalasztatik, a kihirdetéskor már teljesen Írásba foglalva kell lennie. Mint hogy már most a bonyolódottabb esetekben az itélet kihirdetése rendszerint el szokott halasztatni, a felebbezési határidőnek emiitett megrövidülése rendszerint csak az egyszerűbb ügyekben fog bekövetkezni, a hol a hosszabb megfontolási időre ugy sincs nagy szükség. A hol az Ítéletek a sommás eljárásban kivételesen kézbesittetnek, a felebbezési határidő is természetesen a kézbesítéstől folyik. Semmi ok sem szól azonban az ellen, hogy a fél, kinek az itélet kézbesítendő, már a kihirdetés után felebbezéssel élhessen. Erdekében fog ez különösen akkor állani, ha az itélet ellene előzetesen végrehajtható. A 127. és 128. §§. a felebbezés kellékeit szabályozzák. A felebbezés a javaslat szerint az első-biróságnál jelentendő be. Irányadónak tekintetett e részben az, hogy a felebbezésnek a felebbezési biróságnál való bejelentése a jogerő constatálásánál tetemes nehézségekre ad alkalmat, a melyeket különösen a kisebb ügyeknél czélszerünek mutatkozik elkerülni. Ehhez járul, hogy az elsö-biróság előtt a felebbezés bejelentése a félre nézve is kevésbé terhes. Az első-biróság előtti bejelentéssel és az ügyvédi kényszer hiányával kapcsolatos intézkedés, hogy a felebbezés szóval is bejelenthető. Ugy az írásbeli, mint a szóbeli felebbezés kellékei a javaslat szerint részint lényegesek, részint csak a szóbeli tárgyalás előkészítésére szolgálnak. Lényeges kellék akkor, ha a felebbezés szóbeli tárgyalás alapján intézendő el, csupán a felebbezés kijelentése a felebbezett itélet kijelölésével. A kérelem ilyenkor azért nem lényeges kellék, mert az a 144. §. szerint még a szóbeli tárgyaláson is megváltoztatható, tehát pótolható is. Másként áll a dolog akkor, ha a felebbezés szóbeli tárgyalás nélkül intézendő el. Ekkor a kérelem is lényeges. E különbség a 131. és 174. §-okban nyer kifejezést. Az előkészítő kellékek jelentőségére nézve a 136. és 137. §-okuál előadottak szolgálnak irányadóul és indokolásul. Megemlítendő még, hogy a 127. §. végpontja, az eddigi eljárástól eltérőleg, az igazolási kérelmet a felebbezésben rendeli előadatni. Az igazolás felett legtermészetesebben annak a bíróságnak kell határozni, a mely a 13* 126. §. 127. és 128. §§.