Képviselőházi irományok, 1892. II. kötet • 24-50. sz.

Irományszámok - 1892-24. Törvényjavaslat, a sommás eljárásról

96 24. szám. Uj továbbá, hogy a 114. §. megkívánja, hogy az ítélet kihirdetésekor annak rendelkező része már írásban legyen foglalva. Ezt minden kétség alól el kell vonni. Az elhamarkodott ítéleteknek elejét veszi továbbá a javaslat, midőn az indokok lényegének szóbeli előterjesztését is megkívánja. Ha a bíróság ítéletet mond, tisztában kell lennie az indokokkal és ha ezekkel tisztában van, akkor azok kihirdetése nem okoz nagy fáradságot. Végre kiemelendő', hogy a 115. §. szerint az ítélet, kihirdetésének elhalasztása esetében, a kihirdetést megelőzőleg, teljesen irásba foglalandó. Az elhalasztás úgyis csak bonyolódottabb ügyekben fog előfordulni, ekkor pedig kár volna az alaposságnak azt a garancziáját mellőzni, a melyet a gondolatnak a leírás által való ellenőrzése nyújt. A 116. §. a teljesen irásba foglalt ítélet kellékeit irja elő. Ezek közül csupán a tényállásra vonatkozó rendelkezést kell itt megemlíteni, mely azon a felfogáson alapszik, hogy a tényállás konstatálása elvileg az ítélet alkatrészét képezi és a tárgyalási jegyzőkönyv, valamint a többi iratok, csak kiegészítésül, illetőleg pótlásul szolgálhatnak. E felfogást, a mint ez már a tárgyalási jegyzőkönyvről szóló 42 — 44. §§-ok indokolásánál érintetett, a szóbeliség megóvása követeli. Világos kifejezést ad ennek a felfogásnak különösen a 6. pont ama rendelkezése, a mely szerint a bíróság az Ítéletben oly ténykörülményekre is hivatkozhatik, melyek a tárgyalási jegyzőkönyvbe fel nem vétettek. A 117. §. felvétele azért szükséges, mert az Ítélet a javaslat szerint a feleknek rendszerint nem kézbesittetik. A 118. §. az ítélet kiigazításáról intézkedik lényegileg megegyezőleg a fennálló joggal. Midőn a biróság akaratának kinyilvánítása nyilvánvalóan nem felel meg akaratának, a kiigazítás hivatalból is és bármikor megtörténhetik. A 119. §• perrendünknek egy ismeretes hiányát pótolja. A lehetőség, hogy a biróság ítéletét a még el nem intézett kérelmek tekintetében kiegészítse, elejét veszi a felesleges jogorvoslatnak. A javaslat egyébiránt azt az esetet, midőn az Ítélet kiegészítése válik szükségessé, a részitélet analógiájára szabályozza, miután ezen eset csak okára nézve különbözik attól az esettől, midőn a biróság szándékosan szorítkozott egyelőre csupán az ügy egy részének eldöntésére. MÁSODIK CZÍM. Felebbvitel. ELSŐ FEJEZET. Felelbbezés. A javaslat, megegyezőleg a szóbeliségre alapított perrendekkel, általában abból a felfogásból indul ki, hogy az anyagi igazság kihirdetésének érdekében a felebbezési biróság tevékenységét nem lehet egyedül arra a kérdésre szorítani, hogy az első-bíróság az előtte fekvő peranyag szerint helyesen határozott-e, hanem hogy az ügy a felső bíró előtt a felebbezés határai között ugy a jog, mint a ténykérdésben újból, illetőleg folytatólagosan tárgyalandó. Magától érthető azután, hogy a felebbezési eljárás ezen felfogás mellett, eltekintve a felebbezésre különösen vonatkozó szabályaiktól, általában ugyanazon elvek szerint rendezendő be, mint a melyek a társas-bíróságok előtti szóbeli eljárásra nézve általában, tehát nevezetesen az első folyamodású törvényszéki eljárásra nézve helyeseknek és czélszerűeknek ismertetnek el. A jelen fejezetben foglalt szabályok általában megfelelnek az itt jelzett felfogásnak, mert habár a javaslat 125. §-a a sommás eljárás szabályait terjeszti ki a felebbezési eljárásra, ez Í116. §. 117. §. 118. §. 119. §.