Képviselőházi irományok, 1892. I. kötet • 1-23. sz.

Irományszámok - 1892-22. Törvényjavaslat, az ország erdélyi részeiben, továbbá a volt Kraszna-, Közép-Szolnok-, Zarándmegyék és a volt Kővárvidék területén a birtokrendezési, arányositási és tagositási ügyekben követendő eljárásról szóló 1880:XLV. törvényczikk némely határozatainak módositásáról és kiegészitéséről

$1 szám. , 319 mely alkalmasakká tegye az illető munkarészeket arra, hogy azokat az államkincstár majdan átvehesse. Az ide vonatkozó részletek azonban természetüknél fogva nem törvénybe, hanem utasításba valók s ezért azoknak szabályozását a törvényjavaslat 2. a) §-a rendeleti útra tereli. A birtokrendezési műszaki munkálatok egy részének állami átvételét a javaslat a község egész határára kiterjedő tagosítások eseteire azért szorítja, mert kataszteri szempontból csakis a község egész határát felölelő tagositási munkálatok használhatók; csupán úrbéri elkülönítési, vagy aráuyositási, vagy részleges tagositási műszaki munkálatok pedig nem. Viszontszolgáltatásul az átveendő tagositási munkarészekért az államkincstár hozzá fog járulni a tagositási költségekhez. A hozzájárulás mérvét már most előre határozott hányadban biztosan megállapítani alig lehet. E hányad a részben még beszerzendő adatok s azok figyelembevételével eszközlendő számitások alapján lesz megállapítandó és a további tapasztalati adatok, valamint a részben változó tényezők mérlegelése mellett esetleg időnkint módosítandó. Nem volna tehát czélszertí a hányad törvénybe iktatása, hanem helyesebb annak megállapítását — úgy mint a törvényjavaslat tervezi — az igazságügyi és a pénzügyi ministerek által kiadandó rendeletre bizni. A 3—5., továbbá 5.a)—5.b) §-okhoz. Az 1880 : XLV. t.-czikk 3. §-a az úrbéri viszonyon alapuló egyes pereket, melyek a törvény II. fejezetében szabályozott eljárással véget érnek, együvé foglalja az úrbéri elkülönítési és az arányositási ügyekkel, melyekre nézve a törvény II. fejezetében körülirt eljárás során csak a megengedhetőség kérdése kerül eldöntés alá, az ügy érdemére vonatkozó eljárás pedig csak ezután, előmunkálatok előrebocsátása mellett, elkülönítve tétetik folyamatba. Minthogy a fentériutett összefoglalás egyáltalában nem szabatos és félreértésekre ad alkalmat, ennélfogva a törvényjavaslat 8—5. §§-ban külön tárgyalja az úrbéri viszonyon alapuló egyes perekben követendő eljárást; az úrbéri elkülönítés és az arányosítás megengedhetőségének szabályozását pedig az új II. A) fejezet h.a) és 5.6) §-aiba foglalja. Ez által lehetővé lesz téve, hogy a majdan kibocsátandó eljárási utasításban, melynek a törvény rendszerét kell követnie, az ügyeknek ezen eltérő természettí két csoportja két külön fejezetben nyerjen részletes és áttekinthető rendezést. Az említett kettéválaszás következtében szükségessé vált módosításoktól eltekintve érdemleges eltérést a törvényjavaslat szóban forgó szakaszai csak annyiban tartalmaznak, a mennyiben a 3. §. szerint a tüzetesebben körülirt hivatalos adatok nem a felekkel tartott tárgyalás után, hanem a tárgyalás kitűzése előtt vagy azzal egyidejűleg szerzendők be, a mi által lehetővé tétetik, hogy a kiküldött biró ezen adatok alapján az ügyről már kellőképen tájékozva vezethesse a tárgyalást. A 7. §-hoz. Az 1880 : XLV. t.-czikk 7. §-ának első bekezdése a részleges tagosítást csak városokban szabad és volt úrbéresekkel vegyes községekben engedi meg. Minthogy azonban nincsen alapos ok arra, hogy e kedvezményből a tisztán úrbéres községek kizárassanak, ennélfogva a törvényjavaslat 7. §-ának első bekezdése az 1880 : XLV. t.-czikk 7. §-át megfelelően módosítja. A törvényjavaslat 7. §-ának második bekezdése igenlő értelemben oldja meg azt a felmerülhető kérdést, vájjon az 1880 : XLV. t.-czikk 6. §-ának három utolsó bekezdése alkalmazható-e részleges tagosítások eseteiben is. A 13. §-ho0. A törvényjavaslat 13. §-a átalakítja az 1880 : XLV. t-czikk 13. §-ának második bekezdését, tekintettel az időközben hozott 1881 : LIX. t.-czikkre.