Képviselőházi irományok, 1892. I. kötet • 1-23. sz.

Irományszámok - 1892-5. Törvényjavaslat, a községi, valamint a hitfelekezetek által fentartott elemi iskolákban működő tanitók (tanitónők) fizetésének rendezéséről

5. szám. 158 Melléklet az 5. számú irományhoz. Indokolás, „a községi, valamint a hitfelekezetek által fentartott elemi iskolákban működő tanitók (tanitónők) fizetésének rendezéséről" szóló törvényjavaslathoz. A néptanítók anyagi helyzetének javítása régóta hangoztatott közkérdés, mely nemcsak a közvetlenül érdekelt tanítói kar köréből sokszor megújuló óhajokban jutott úgyszólván állandó kifejezésre, hanem az egész közönség közérdeklődésének tárgya lett. A tanitók részére tisztességes megélhetést biztosítani emberiességi tekintetek és a népoktatás fejlesztésének érdeke egyaránt követelik. Már a népiskolai közoktatás tárgyában alkotott 1868. évi XXXVIII. t.-cz. a népoktatás érdekében szükségesnek látta a tanitók anyagi megélhetésének minimalis mértékét biztosítani. E czélból a 142. §-ban megszabta, hogy az iskolák fokozata szerint mily összeg az, a melynél kevesebb nem lehet a tanitó fizetése. A törvény tisztes lakáson és egy negyed holdnyi kerten kivül a fizetési minimumot az elemi iskolai rendes tanítókra nézve 300 írtban, a segédtanítókra 200 írtban állapította meg. A törvény 143. és 144. §-a pedig gondoskodott, hogy a hol a tanitók eddig a minimumnál magasabb fizetést húztak, annak élvezetében ezentúl is meghagyandók és sem a készpénz, sem a fizetés részét képező termények mennyisége alább nem szállittathatik. A törvény ezen intézkedése csak a tanítói fizetés legalsóbb mértékének szabván határt, nemcsak azt lehetett várni, hogy ezen legalsóbb mérték mindenütt szem előtt fog tartatni, de joggal lehetett várni azt is, hogy a fizetéseknek a minimumon fölüli kedvező alakulása a fejlődő igényekkel lépést tartand. A törvény keletkezése óta lefolyt 23 év tapasztalatai azonban arra mutatnak, hogy ez a várakozás nem vált be. A begyűjtött adatok tanúsága szerint az állami iskolák tanítóin kivül, a kik a 300 frt minimumon fölül 100 frt helyi pótlékkal vannak ellátva, jobbára csak a népesebb és jelentékenyebb községekben fennálló elemi iskoláknál működő tanitók részesülnek a fizetési minimumot meghaladó illetményekben, — továbbá az elemi népiskolai tanitók nagy része tényleg ma is csak a minimumra van utalva, — sőt végül 5278 tanítói állás létezik, a melynek fizetési illetménye — a vele összekötött kántori járandóságok beszámításával is — nem éri el a 300 frt minimumot. Ha figyelembe veszszük, hogy ezen utóbbi szám az összes elemi tanítóságnak több mint egy negyedrészét képezi: be kell ismernünk a helyzet tarthatatlanságát; de ugyanezen tény egyszersmind azt is megérteti, hogy a helyzet javítása nehéz problémát képez. KtPVH. IROMÁNY. 1892—97. I. KÖTET. 20