Képviselőházi irományok, 1887. XXX. kötet • 1172-1198. sz.
Irományszámok - 1887-1188. A zárszámadás-vizsgáló bizottság jelentése, az 1890-ik évi állami zárszámadás és az aldunai Vaskapu-szabályozási előmunkálatok költségeiről szóló 1890. évi zárszámadás megvizsgálása tárgyában
354 1188. szám. b) a vesszők másik részének behozatalánál a kormány csak közvetítő gyanánt szerepelt, á mennyiben a magántermelők megrendeléseit csoportosította s a tömeges szállítmányokat az egyes szőlőbirtokosok által tett megrendelések arányában felosztván, a szőlővesszőket megérkezésük után közvetlenül az illető megrendelőnek szolgáltatta ki s végül c) mintegy négy millió sima szőlővessző feles gyökereztetésre hozatott be. Ez utóbbi pontra nézve megjegyeztetik, hogy egy francziaországi termelővel oly értelmű egyezség köttetett, hogy a kormány az általa felajánlott sima szőlővesszőket az állami telepeken eliskoláztassa s a meggyökeresedett vesszők fele a gyökereztetés költségei fejében az államot, másik fele ellenben a francziaországi termelőt illeti, de az állam ezt tőle az előzetesen megállapított egységárak mellett megváltja. Az a) alatti vesszőmennyiség beszerzési ára és szállítási költsége egészben az államkincstár terhére esett, a b) alatti vesszőmennyiség beszerzési árát az illető megrendelők viselték ugyan, minthogy azonban a vesszők a magántermelőknek a valódi beszerzési ár és a szállítási költségek együttes összege helyett mérsékelten kikerekített árakon engedtettek át, némi különbözetet ezen közvetítésnél az államkincstár fedezett, s végül a c) alatti vesszőbeszerzésből származó egész költség, t. i. a meggyökeresedett vesszőmennyiség felének a francziaországi termelőt illető megváltási ára s a vesszők szállítási költsége az 1890. év kezelésében szintén az államkincstár terhére van elszámolva. E vesszőbeszerzések költségei fejében a bruttó kezelésben összesen 58.380 frt 43 kr. kiadás merült fel, a miből [főleg a b) pont alatti vesszőkezelésből származó] . . . 23.455 » 58 » téritményt levonva* nettó utalványozás gyanánt 34.924 frt 85 kr. marad fenn, tehát a költségvetési részletezés szerint e rovat alatt engedélyezett 13.000 frtnál több 21.924 frt 85 kr. A 7. rovat kezelésében jelentkező 69.024 frt 84 krnyi túlkiadás szénkéneg, szénkéneg-fecskendők, szénkéneg-tartányok és peronospera permetezők nagyobb mennyiségű beszerzéséből származik. A szénkéneg iránti kereslet az 1890. évben — a korábbi évekhez képest — tetemesen fokozódott. Az 1888. évben csak 600, az 1889. évben 1.200 métermázsa szénkéneg fogyasztatott, az 1890. évben azonban a fogyasztás és a kereslet oly váratlanul nagy arányokat öltött, hogy 5.000 métermázsát túlhaladó mennyiséget kellett beszerezni, hogy az ezt a védekezési anyagot használó szőlőbirtokosok igényei nyomban kielégíthetők legyenek. A szénkénegezés az időjárási viszonyokhoz s a tenyészet előhaladásákoz képest esetleg igen rövid időszak alatt hajtandó végre s minthogy a szénkén égnek külföldről való szállítása 5—6 heti időt igényel, a raktárakat a szénkénegezési időszak elérkezé»e eiőtt kell oly menynyiségű anyaggal ellátni, hogy nemcsak a külföldről való behozatalra nézve tett intézkedés előtt beérkezett megrendeléseknek lehessen eleget tenni, hanem hogy fölösleg maradjon oly megrendelők számára is, a kik a gyéritési időszak folyama alatt kívánnak szénkénegliez jutni s hogy váratlan szállítási akadályok esetére a raktárak a következő szénkénegezési időszakra se ürüljenek teljesen ki. A szénkéneg iránti kereslet élénkülésének természetszerű következménye volt, hogy gondoskodni kellett nagyobb mennyiségű hordók beszerzéséről is, mert a megrendelőknek az általuk megvett szénkéneg az államkincstár tulajdonát képező vashordókban szolgáltatik ki, a melyeket a szénkéneg elhasználása után a raktárakba visszaszállítani tartoznak. Ha a szénkénegezési időszak alatt oly időjárás következik be, hogy a gyéritési eljárást czélszerűen alkalmazni nem lehet, a szőlőbirtokosok, mivel a szénkéneg nem fogyasztható el, kénytelenek > •••'••
