Képviselőházi irományok, 1887. XXX. kötet • 1172-1198. sz.
Irományszámok - 1887-1188. A zárszámadás-vizsgáló bizottság jelentése, az 1890-ik évi állami zárszámadás és az aldunai Vaskapu-szabályozási előmunkálatok költségeiről szóló 1890. évi zárszámadás megvizsgálása tárgyában
•1:1.88. szám. 335 a telt hordókat a következő gyéritési időszakig maguknál tartani s a raktárak ilyenkor hordók hiányában nem képesek az újabb megrendeléseket foganatosítani. Hogy tehát a szénkéneg mindig fennakadás nélkül kiszolgáltatható legyen, gondoskodni kellett arról, hogy a hordókészlet is megfelelően gyarapittassék. A 7. rovat alatt utalványozott összegben foglaltatik 20.123 frt, mint vashordók beszerzésére fordított kiadás. Ennek ellenében megfelelően gyarapodik a rendelkezésre álló anyag és eszközkészlet értéke. A szénkénegezés alkalmazásának élénkülésével szénkéneg-fecskendőket is nagyobb mennyiségben kellett beszerezni, s a Peronospora viticola terjedése az eme szőlőbetegség ellen való védekezéshez szükséges permetezőkkel gyarapította eszközeink tárházát s egyszersmind a jelzett költségvetési czím kezelését. Me gjegyeztetik továbbá, hogy a szénkéneget nagyobb részben külföldről kellett behozatni, mert a zalatnai gyár az 1890. évben csak 800—900 métermázsa szénkéneget volt képes termelni, a Turó-Zsolnán létesült szénkéneggyár pedig az üzemet csak az év vége felé kezdette meg s akkor is a kezdet nehézségeivel küzd vén, csak jelentéktelen mennyiséget termelhetett. Minthogy a szőlőbirtokosok a szénkéneget állandó árban kapják, a beszerzési ár és az eladási ár közti különbözet s a szállítási költségek a vész által sújtott szőlőbirtokos osztálynak nyújtott állami támogatás alakjában az államkincstárt terhelik. Ezeket a kiadásokat mellőzni vagy az államkincstárról elhárítani a phylloxeravész jelen állapotában nem volt lehetséges, mert a védekezés s az elpusztult szőlők felújításának egyedüli eszközei a szénkénegezés s az ellenálló amerikai szőlőfajták tenyésztése. Erre a két eszközre van alapítva a védekezés rendszere s e téren kellett érvényesülnie — bár hiteltúllépéssel — a kormány működésének. Ezeken felül az országos phylloxera-bizottság és a nemzetközi phylloxera-conventio költségeire 2.264 frt 24 krral, és a kecskeméti »Miklós« szőlőtelep szükségletére 697 frt 88 krral több adatott ki. Egészben véve a túlkiadások összege 93.911 frt 81 krra ment. melyet azonban a többi rovatokon elért 16.766 frt 387* krnyi megtakarítások a kitüntetett 77.145 frt 42 V* krra mérsékelték. Előirányzat nélküli kiadások. 6. czím. A mezőhegyest szeszgyárak építése költségeiből fenmaradt tartozás törlesztésére . 145.770 frt 50 kr. A mezőgazdaság terményárainak hanyatlása 1882—83-ik években arra utalta a földmívelésügyi ministeriumot, hogy a mezőhegyesi ménesbirtok jövedelmét a nyers termelés mellett azzal összefüggő iparágak meghonosítása által egyfelől fokozza, másfelől e mellett abból eredő fogyasztási adó keletkezése által az állam jövedelmét is szaporítsa. E czélból a földmivelésügyi ministerium egy oly egyénnel kötött szerződést, ki a répatermelést szeszégetés végett saját birtokán sikerrel űzte. E szerződés a következő feltételek mellett köttetett meg: Mivel az említett birtokosnak kellő tőkepénze nem állott rendelkezésére, érette a ménesbirtok, illetőleg az állam 250.000 frt kölcsön erejéig jótállást vállalt »a magyar leszámítoló és pénzváltó banknak. Ezen felvett kölcsönből a vállalko?ó kötelezte magát hét (7) szeszgyár és esetleg egy szeszfinomitó építésére és folytonos üzemben tartására; a gyártási üzletet terhelő összes kiadásokat és adókat fedezni: 45*
