Képviselőházi irományok, 1887. XXIX. kötet • 1146-1171. sz.

Irományszámok - 1887-1146. Törvényjavaslat, az országgyülési képviselő-választások feletti biráskodásról

70 1146. szám. Ez által kerültetik a tárgyalás hosszadalmassága, megóvatik annak egysége, a nélkül, hogy a kérvényezők szólásjoga ebből folyólag bármi korlátozást szenvedne. Mert a választás-védök nyilatkozatai tárgyilag a legszorosabb összefüggésben, állván, a választás törvényszerűsége tekintetében felsorolt egyes mozzanatok egybefoglalása nemcsak lehetséges, hanem a kérvényezők szempontjából is czélszerübb. Ellenkező intézkedés az ismétlést szükségszerűleg maga után vonná. A javaslat kerüli a felek nyilatkozatai számának meghatározását s ekkép az esetrölesetre a bíróság által állapítandó meg, mely azt szabad belátása szerint határozza el, a szerint, a mint az ügyet kimerittetnek, avagy olyannak találja, mely az egyik vagy másik részéről még nyilatkozatot tesz szükségessé. A nyilatkozatok számszerű korlátozásának mellőzése azonban nem teszi feleslegessé hogy a felek előadásainak tárgyi korlátjai határozottan meg ne vonassanak. A felek csak a kérvényben felsorolt érvénytelenségi okok tekintetében nyilatkozhatnak. A tárgyalásnak átcsapongása oly térre, mely a birói Ítélet alapjául nem szolgálhat, feltétlenül kizárandó. Ezt kívánja kifejezni a 69. §. azon kitétele, hogy a felek nyilatkozatainak tárgyi korlátai a jelen törvényjavaslat 3. és 23. §-aiban foglalvák. Ezen intézkedés teljes összhangzásban áll a 62. §-al, mely a tárgyalásból hivatalból kirekeszti az oly érvénytelenségi okot, melynek megállapítása a Curia hatáskörébe nem esik. A javaslat értelmében ugy a Curia, mint pedig a képviselőház hatáskörét önállóan állapítja meg. A vitás választási ügyeknek történt megosztása és az e tekintetben vont korlátok betartása szükségessé teszi azt, hogy a Curia illetőségét, minden egyes kérvénynyel szemben hivatalból állapítsa meg. E megállapításnak a kérvényben foglalt érvénytelenségi okokkal szemben azon jelentősége van: kizárni az érdemleges tárgyalásból mindazt, a mire a Curia hatásköre ki nem terjed. Az illetőség ezen megállapítása, habár hivatalból eszközlendő, nem lett a kérvény előleges megvizsgálásának körébe utalva, mert az erre irányuló birói működés, a mely a kérvény visszautasítását eredményezheti, az alaki kérdés jellegével nem bir, miért is az ily határozat meghozatalánál, a felek meghallgatása okszerűen nem mellőzhető. A kérvényben felsorolt érvénytelenségi ok, a mely nem esik a 3. §. alá, a kérvény visszautasítását csak az esetre eredményezheti, ha az utóbbi kizárólag ezen okon alapszik. Túlhajtott formalismus nyilvánulna abban, ha a kérvény oly esetben is visszautasittatnék, a midön oly érvénytelenségi okokat tartalmaz, a melyek csak részben nem eshetnek a 3. §. alá. Ily esetben az illető érvénytelenségi oknak a tárgyalás köréből való kizárása által, a czél, t. i. a hatáskörnek szigorú betartása, el van érve A felek halasztást csak annyiban kérhetnek, a mennyiben ily kérelem a védelem szempontjából jogosult. A 60. §. az idézési határidőt 20 napban állapítja meg. Ezen 20 nap, mely az idézés vételétől a tárgyalási határnapig számítandó, oly időköznek tekintetik, mint a melyet a törvény a választás-védőknek bizonyítékaik beszerzésére enged, a melynek megvonása vagy rövidítése a védelem lehetőségét sok esetben megszüntetné. Ugyanazon szempontok, melyek a kérvényre nézve a választás-védőkkel szemben fenforognak, az ellenkérvény tekintetében hasonló módon érvényesülnek. A 68. §-ban szabályozott értesítési kötelezettség czélja az elhalasztások szükségét a minimumra szorítani.