Képviselőházi irományok, 1887. XXIX. kötet • 1146-1171. sz.

Irományszámok - 1887-1146. Törvényjavaslat, az országgyülési képviselő-választások feletti biráskodásról

1146. szám. 71 Az értesítés elmulasztása egymagában a tárgyalás elhalasztásának indokául nem szolgálhat, mert a hivatkozott új bizonyítékok olyanok lehetnek, melyek teljesen irreleváns körülméményekre vonatkozván, egyébként is mellőztetnének, vagy pedig oly bizonyítékkal állhatnak szoros kapcsolatban, melyre nézve a hivatkozó ellenfele kifogásait, esetleges ellenbizonyitékait már előterjesztette volt, A halasztás jogosultsága ily körülmények közt más ismérvhez, mint az ügy állásához, nem volt köthető s annak megadását az eset körülményeihez képest a bíróság belátására kellett bizni, de egyúttal meghatározni a halasztás mérvét s azt akkép megállapítani, hogy a törvényben kijelölt határon belül elegendő idő engedtessék a hivatkozó fél ellenfelének az új bizonyítékra vonatkozó adatai beszerzésére. Az értesítés elmulasztása ily körülmények között a halasztást maga után vonja és az ebből felmerülő költségek az azt okozót terhelik. A 71. §. ezen intézkedése által eleje vétetik annak, hogy az értesítés elmulasztása az ügy eldöntése elodázásának egyik eszközéül szolgáljon. Az eljárás azon elve, mely a kérvény határozottsága s ebből folyólag annak az eljárás egész folyamán való változhatatlanságára vonatkozik, határozottan ki van fejezve a 70. §. azon intézkedésében, hogy a kérvény a tárgyalás folyamán újabb érvénytelenségi okokkal és tényekkel ki nem egészíthető. Ezen megszorítás azonban nem volna igazolható az újabb bizonyítékok tekintetében, melyek a tárgyalás berekesztéséig felhozhatók. > Az új bizonyítékra való hivatkozás azonban szükségessé teszi, hogy a védelem ez által korlátozást ne szenvedjen s kerültessék úgy a meglepetés, mint pedig a hivatkozás folytán a tárgyalások elhalasztása. Ennek kikerülése czéljából vétetett fel a 71. §-ban foglalt intézkedés, mely a fél kötelességévé teszi, hogy az esetben, ha a kérvény, vagy ellenkérvényben foglalt bizonyítékokon felül a tárgyaláson ujabb bizonyítékra hivatkozni szándékozik, * erről ellenfelét a bizonyíték megjelölése mellett értesíteni tartozik. Ezen értesítéseknél a bíróság közreműködése mellőzhető, de azok kétségtelenné való tétele megkívánja, hogy az értesítés kézbesítése hivatalos személy által eszközöltessék, a mely e czélra a fél által közvetlenül kerestetik meg. A javaslat ilyenül a bírósági végrehajtót jelöli meg. A kérdezési jog és a személyes megjelenés elrendelésének joga, a mint az a 72. §-ban a bíróságnak megadatik, nélkülözhetlen, ha csak az ítéletet nem kívánjuk kizárólag arra szorítani, a mit a felek a tárgyalás alkalmával előterjesztenek. Ennek hiányában a hézagos, ellentmondó, értelmetlen előadásokat kellene az ítélet alapjául venni. A választási ügy Ítélettel befejezést nyerhetne ugyan, de csakis alaki szempontból. Annak megfelelő volta e jog elvonásával sok esetben lehetetlenittetnék. E kérdezési jog a tényállás megállapításának egyik eszköze. Természetes határa a kérvényben vagy ellenkérvényben felsorolt tények, vagy a tárgyalás alkalmával a választást védők részéről felhozott tények, vagy az ezek ellen a kérvényezők által felhozottak megállapításában rejlik. Ezen korlátozásnak fölemlitése kettős szempontból válik szükségessé: az egyik, hogy az eljárás azon elve, mely szerint a kérvény vagy ellenkérvény új tényekkel ki nem egészíthető, a bírói kérdezési jog által hatálytalanítva ne legyen; a másik: hogy azon nyomozási elem, mely a kérdezési jogban természetszerűleg rejlik, túlsúlyra ne emelkedhessek azon eljárási elvvel szemben, mely a 46, §-ban meg van állapítva.