Képviselőházi irományok, 1887. XXIX. kötet • 1146-1171. sz.

Irományszámok - 1887-1146. Törvényjavaslat, az országgyülési képviselő-választások feletti biráskodásról

1146. szám. 55 a taxativ felsorolási rendszert fogadta el, ezzel egybehangzóan az 1868 : LIV. t.-cz. 56. §-ában foglalt esetek a 17. §. a) és b) pontjaival kiegészítve lettek. Az érdekeltség fenforgása felett a két tanács együttes ülésben határoz. A javaslat e tekintetben eltér a polgári és bűnvádi eljárásban alkalmazott azon szabálytó], a mely szerint, ha az érdekeltség fenforgását az illető biró állítja, e felett az elnök dönt. A javaslat 18. §-a értelmében a feleknek jogában áll a biró érdekeltségét vitatni, mely kifogás felett csakis maga a bíróság határozhat. MÁSODIK FEJEZET. A kérvény kellékei. A 20. §. azon rendelkezést tartalmazza, hogy a kérvény közvetlenül a Curiánál adandó be. Folyományát képezi ez azon elvnek, hogy ugy a Curia, mint a képviselőház, ezen javaslat értelmében, hatáskörét önállóan állapítja meg. De minden bírói eljárásnak elve, hogy az eljárás közvetlenül azon bíróságnál indittassék meg, a mely az ügy felett ítélni hivatva van. Ezen kétségtelen tétel daczára vizsgálat tárgyává kell tenni azt, vájjon a képviselőháznak igazolási eljárása e szabály alól nem kiván-e kivételt oly értelemben, hogy a kérvények nem a Curiánál, hanem a képviselőháznál volnának beadandók, még pedig a czélból, hogy ez utóbbi ily módon tudomást nyerjen arról, hogy megalakulása alkalmával vagy azután bizonyos időpontban, valamely képviselő véglegesen igazoltnak kijelenthető-e vagy sem. E tekintetben különbség teendő az általános és az időközi választások között. A mi az elsőket illeti, a kérvény beadására szabott határidő s a ház alakulásának időpontja között hosszabb időköz terjed, a mely alatt az eljárás a Curia előtt folyamatba tétetvén, az a megalakuláskor sok esetben már ítélettel befejezést fog nyerni. Nagy érdek szól a mellett, hogy az általános választások után az azokkal kapcsolatban álló vitás választási kérdések minél gyorsabb megoldást nyerjenek, egyrészt, hogy egyes vidékek a választásnak kérdésessé tétele folytán a bírói elintézésig lehetőleg ne tartassanak azon izgatott állapotban, melyet a választás eredményének bizonytalansága maga után von; másrészt pedig, hogy a bizonyítás felvétele a választást követöleg minél előbb eszközölhető legyen. Ezen érdekek nem érvényesülhetnének, ha a kérvények a képviselőháznál adatnának be. De az általános választások tekintetében ez a kérvényezési határidő nagymérvű meghosszabbítását is maga után vonná, miután a házszabályok 51. §-a értelmében a kérvény a ház alakulásának kimondásáig adható be. Annak megállapítása, hogy valamely képviselő végleg igazoltnak kijelenthető-e, vagy sem, a kérvénynek a Curiánál leendő beadása által sem gátolva,: sem késleltetve nem lesz, mert a 27. §. értelmében a beadott kérvények egyik példánya azonnal átteendö a képviselőházhoz s így a ház az általános választások után, megalakulása időpontjában, biztos tudomást nyer arról, hogy melyik tagjának választása lett kérvénynyel megtámadva. A házszabályokban a megfelelő intézkedések felveendők lesznek s megállapítandók jösszhangzásban a jelen javaslattal — azon feltételek és módozatok, a melyek alatt a képviselő végleg igazoltnak kijelentendő. Az időközi választásokra vonatkozólag a házszabályokban a végleges igazolás nem egy előre meghatározott határidőhöz kötendő, hanem a 17. §-nak megfelelően a választást követő 30 nap letelte után a képviselőház elnöke által kérdés lesz intézendő a Curia elnökéhez, hogy az illető választás kérvénynyel meg lett-e támadva, vagy sem ?