Képviselőházi irományok, 1887. XXIX. kötet • 1146-1171. sz.
Irományszámok - 1887-1146. Törvényjavaslat, az országgyülési képviselő-választások feletti biráskodásról
56 1146. szám. A kérvényezési jogosultság az érdekeltek helyileg korlátolt körére szorittatik s már a kérvényben megkívántatik a jogosultság kimutatása, még pedig kettős irányban: a választói minőségnek és a kérvényezőnek a választóval való azonossága tekintetében. Indokát ez abban találja, hogy a kérvény érdemleges tárgyalása előtt, a bíróság # a kérvényezési jogosultságot hivatalból megállapítás tárgyává teszi; de ettől el is tekintve, az alakszerű kívánalmak fenforgása olyanná teendő, hogy azok tekintetében a bizonyítás lehetőleg kizárva legyen, a kifogásolás pedig a lehető legszűkebb térre szorittassék (21. §.). A 22. §. megjelöli azon választókat, a kiket a kérvényezési jog meg nem illet. Kizárandók voltak a kérdéses választásnál hivatalosan közreműködő személyek, mert azok feladata a választás törvényszerűsége fölött őrködni és ki kell zárni azon lehetőséget, hogy saját, törvénybe ütköző cselekményüket kérvényezés tárgyává tehessék. A 22. §-ban megnevezett egyéb választók kizárása részben azon bizalmi viszonyban leli indokát, mely az illetők és a képviselő közt fenforog, részben a közérzületnek azon megsértésében, mely abban nyilvánulna, ha a kérvényezési joggal oly személyek is élhetnének, kik a képviselő érdekében, törvényesen megengedett működést fejtettek ki. A 23. §. a kérvény benső kellékeit állapítja meg s e tekintetben oly ismérveket állit fel, melyek a tartalom határozottságát minden tekintetben biztosítják. A kérvény az eljárásnak s az annak eredményekép hozott ítéletnek alapját képezi; az utóbbinak határozottsága a kérvény határozottsága nélkül nem lehetséges. A kérvény tartalmában kell azon ismérveknek rejleniök, a melyek ugy a feleknek egymáshozi viszonyát, mint pedig az ítéletnek tárgyi terjedelmét meghatározzák. Mert a biró feladatát ezen eljárás körén belül nem az képezi hogy a választás törvényszerűsége vagy törvénybe ütköző volta állapittassék meg, hanem egyedül az, hogy tényleg fennforognak-e azon tények, a melyek a kérvényben elő vannak adva s vájjon e tények azon ismérveket magukban rejtik-e, melyek ugyancsak a kérvényben felhozott érvénytelenségi ok tényálladékának megállapításához a törvény értelmében szükségesek. A kérvény határozottságának kellékei: az érvénytelenségi oknak megjelölése, hivatkozással a 3. §. illető pontjára s azon tényeknek előadása, melyek az érvénytelenségi ok tényálladékát megállapítják. Ezen utóbbi kívánalom adja meg az érvénytelenségi oknak individualisatioját, a mely pedig csak ugy lehetséges, ha a kérdéses választási eljárással összefüggő concret tények és ténykörülmények jelöltetnek meg, a melyek fölismerhetövé teszik, hogy a kérdéses választásból folyólag a törvényben meghatározott egyik vagy másik érvénytelenségi ok fenforog-e. A kérvény határozottsága azonban teljesen megszűnnék, ha az az eljárás folyamán módosítást szenvedhetne. Az eljárás egyszerű és gyors lefolyása új érvénytelenségi okok felhozatala által gátoltatnék s a választás-védők helyzete bizonytalanná és szemben a kérvényezőkkel, egyenlőtlenné válnék, a mit pedig egy oly eljárásban, mely a felek teljes perbeli egyenjogúságán épül fel, kerülni kell. A kérvény határozottsága és változhatatlansága teszi egyedül lehetségessé az eljárás határozottságát annak minden egyes részében. Az érdemleges tárgyalásnál a felek csak a kérvényben felhozott érvénytelenségi ok és az azt megállapító tények tekintetében nyilatkoznak. Ez által a tárgyalás menetének ingadozása és határainak kiterjesztése el van kerülve. A választás védők védelme és az ellenbizonyítás alkalmazása a tárgyalás folyamán nem módosulhat. A bizonyítás csak a kérvényben foglalt tények bebizonyítására vonatkozhatik.
