Képviselőházi irományok, 1887. XXIX. kötet • 1146-1171. sz.

Irományszámok - 1887-1146. Törvényjavaslat, az országgyülési képviselő-választások feletti biráskodásról

50 1146. szám. A javaslat 4. §-a azonban az ily szavazatok számba vételét csak az esetre engedi meg, a mennyiben egyúttal az is kimutattatik, hogy az illető választó melyik jelöltre adta szavazatát. Bizonyítási nehézségek e tekintetben fenn nem forognak, mert a javaslat 146. §-a értelmében a bármi okból visszautasított választó megkérdezendő, hogy melyik jelöltre szándékozik szavazni s ezen nyilatkozat a visszautasitottakról vezetett külön jegyzékben megemlítendő. Hasonlóan felveendő ezen jegyzékbe azon választó nyilatkozata, a kinek szavazata semmisnek lett nyilvánítva. Az első esetben a bíróság a választás alapjául szolgáló érvényes névjegyzék alapján megállapítja az illető választó jogosultságát, mikénti szavazása pedig a jegyzékkel kétségtelenné van téve. A második esetben pedig a felvett nyilatkozat alapján meghatározza, hogy az illető választó szavazata az 1874 : XXXIII. t.-cz. 78. §-a alapján érvényesnek vagy érvénytelennek tekintendő-e. Az ily szavazatoknak hozzáadását az esetre is meg kellett engedni, ha azok a fentemlitett jegyzékben elő nem fordulnak. Az ellenkező felfogás vagy azt eredményezi, hogy ha a jegyzék egyáltalán nem vezettetett, a választás föltétlenül érvénytelenítendő,, vagy pedig azt, hogy a jegyzék ellenében bizonyítás nem foghat helyt. A javaslat sem az egyik, sem a másik felfogást nem tehette magáévá. Mert a választás valódi eredményének felismerése más úton és módon lehetséges s míg e lehetőség megvan, az anyagi igazságot alaki kelléknek alárendelni nem szabad. De ellenkezik a választás érvénytelenítésére irányuló eljárás természetével a választási eljárás folyamán felvett okiratok ellen a bizonyításnak kizárása, mert ez egyértelmű volna azzal: a választás eredményének meghamisítását törvényesíteni. Ezen elvből folyólag az általános többség megállapítása czéljából meg kellett engedni annak bizonyítását, hogy a szavazási rovatos ivekbe valamely beadott szavazat egyáltalán nem lett feljegyezve vagy nem a valóságnak megfelelően. Megállapítandó volt végül, hogy jogosulatlan egyének szavazatai, mint érvénytelenek, levonassanak. Azon elvek, a melyek a 4. §-ban az általános többség megállapítása czéljából fel lettek véve, biztosítékul szolgálnak arra nézve, hogy a választók többsége, ugy a mint az a választási eljárásban tényleg nyilatkozott, valójában kifejezésre jusson. Ezen elvek meggátolják mindazon lehetséges visszaéléseket, a melyek a választási eljárás folyamata alatt oly czélból követhetők el, hogy a szavazás eredményét a valóságtól eltérően tüntessék fel. A 4. §. többi intézkedésének indokai már fenn előadattak. A 3. §. 2—7. pontjaiban foglalt cselekmények érvénytelenségi okot képeznek, ha azokat a képviselő maga követte el, vagy azokban részes. A részesség megállapításánál a BTK. 69. §-ában foglalt meghatározás volt a 6. §-ba átveendő. A 3. §. '2. és 3. pontjában felemlített >hozzátartozókc fogalmának meghatározásánál a BTK. 78. §-a szolgált alapul. Az 1874: XXXIII. t.-cz. VI. fejezetében a választási visszaélések eseteit meghatározván, a 96. és 97. §-okban a vesztegetést és etetést és itatást, egész általánosságban s minden korlátozás nélkül állapította meg. A BTK. 185. és 186. §-aiban e két cselekményt, mint a polgároknak választási joga elleni vétséget, a fentemiitett törvénynek megfelelően ismeri.