Képviselőházi irományok, 1887. XXIX. kötet • 1146-1171. sz.

Irományszámok - 1887-1146. Törvényjavaslat, az országgyülési képviselő-választások feletti biráskodásról

44 1146. szám. Az első esetben az általános többség megállapítása czéljából ezen választók az 5. §. értelmében olyanoknak volnának tekintendők, mint a kik a választási eljárásban részt vettek és kimutatott akaratuknak megfelelöleg a képviselő ellen szavaztak volna. A másik esetben a gátolt választók nem számittatnak sem az egyik, sem a másik jelölt számára beadott szavazatokhoz, vagyis a szavazatoknak megengedett hozzáadása ezen esetben ki van zárva, hanem más módon tekintetbe jönnek, de csak azon többség meghatározásánál, mely szükséges arra, hogy a megválasztottul kijelentett jelölt megbizása megálljon. Ily esetben a többségnek nemcsak a beadott érvényes szavazatok absolut többségét kell alkotni, hanem a beadott szavazatokból a megválasztott képviselőre adott számnak oly nagynak kell lennie, hogy absolut többségét képezze annak a számnak, mely a szavazásban gátolt és a szavazatukat valósággal beadott választók összeadott számából alakul. Mert ez esetben egészen világos, hogy mindazon választókat együttvéve, a kik szavazni akartak, de részben szavaztak és részben nem szavazhattak: az absolut többség mégis a megválasztott képviselőt illeti. A megválasztott képviselő javára egyetlen egy szavazat sem számíttatik, mely be nem adatott és ha világos, hogy tényleg mégis annyi szavazatot nyert,f a mennyi még akkor is absolut többséget képezne, ha mindazok, a kik a szavazásban gátoltattak, szavaztak volna: nincs elegendő ok arra, hogy a választás eredménye meg ne álljon. Ez egyszersrnind bizonyos fokig üdvös fék lesz arra nézve, hogy ne forogjon fenn semmi érdek, hogy egyik vagy másik párt választói a szavazásban meggátoltassanak. Mert ezzel igen keveset, vagy iegtöbb esetben semmit sem érnek el. A javaslat 4. §-a értelmében továbbá a szavazatok hozzászámitásának akkor is helye van, ha a választó szavazati jogának mikénti gyakorlása iránt is a szavazás folyamata alatt a küldöttség előtt nyilatkozott s ezen nyilatkozata a választás lefolyásáról felveendő közokiratba befoglaltatott, mely, hogy megtörténjék, arról a javaslat 146. §-a gondoskodott. A curia hatáskörének megállapításánál továbbá azon általános elv szolgál alapul, hogy a választási eljárásnak lefolyása, illetőleg az 1874 : XXXIII. t.-cz. 5. fejezetében foglalt szabályok betartása, birói ellenőrzés alá helyeztessék. A választási eljárást szabályozó intézkedések ugy czéljuk, mint természetük szerint különbözők s ennek megfelelő kifejezést kell adni akkor, a midőn azok meg nem tartása vagy megsértése érvénytelenségi okként elismertetik. Ezen intézkedések kétfélék: olyanok, a melyek a választási eljárásnak elengedhetlen feltételei, a melyek czélja az eljárás törvényszerű lefolyását biztosítani s a melyek hiánya^ vagy be nem tartása a választás érvénytelenségét kell, hogy maga után vonja a nélkül, hogy a hiánynak vagy sérelemnek hatása a választás eredményére külön birói vizsgálat tárgyává tétetnék. Ezen csoportba tartoznak a 3. §. 13., 14., 15., 16., 18., 21., 23. pontjai alatt felsorolt érvénytelenségi okok. Az intézkedések második csoportját azok alkotják, a melyeknek hiánya vagy megsértése nem vonja maga után feltétlenül a választás érvénytelenítését, hanem csak annyiban, a menynyiben ehhez még más körülmények is hozzájárulnak, a melyek kétségtelenné teszik, hogy a kérdéses választás eredménye a választók többsége akaratának kifejezéséül nem tekinthető. Ide sorolandók a 3. §. 17., 20., 22., 24. pontjai alatt felsorolt érvénytelenségi okok. A javaslat — eltéröleg a házszabályok 12. §-ának d) pontjától— azon rendszert fogadta el, a mely szerint a választási törvény azon intézkedései szabatosan megjelölendök, a melyek megsértése érvénytelenségi okot állapit meg, még pedig a következő okok alapján: Az 1874 : XXXIII. t.-cz. V. fejezetében foglalt szabályok a választás eredményére gyakorolt befolyásuk tekintetében különféle természetűek.