Képviselőházi irományok, 1887. XXIX. kötet • 1146-1171. sz.

Irományszámok - 1887-1146. Törvényjavaslat, az országgyülési képviselő-választások feletti biráskodásról

1146. szám. 45 Olyanok, a melyek az eljárás törvényszerűségének elengedhetlen biztosítékai, a melyeknek be nem tartása tehát — eltekintve az előidézett hatástól, vagy a hatásnak lehető voltától — mint érvénytelenségi ok szükségszerűleg megállapítandó, hacsak magát a választási eljárást, mint minden alakszerűséget nélkülözőt, a vezető közegek önkényének kiszolgáltatni nem akarjuk. Más szempont alá tartoznak azon intézkedések, a melyek be nem tartása alkalmas arra, hogy a választás eredménye — még pedig meghatározhatóan — törvényellenesen befolyásoltassák. A harmadikba végül azon intézkedések tartoznak, a melyek a törvényszerű lefolyásnak ugyan szintén biztositékakép szerepelnek, de a melyek be nem tartása, vagy magát az eredmény feltüntetését nem befolyásolja, vagy pedig megsértés esetében, az eredmény valóságának feltüntetésére csak közvetve hatván, megengedett bizonyítás esetében a választás eredményének valódi feltüntetését nem gátolják. Az intézkedés ezen természete és az avval járó hatás szerint az érvénytelenségi ok tényálladéka szükségszerűleg változik. De a mennyiben a birói eljárás tárgyát az eredmény valóságának megállapítása képezi, a megállapítási módok — s a mi ezzel szoros kapcsolatban áll — a bizonyítás kérdése az intézkedés természetének megfelelően esetröl-esetre változik. A felhozottaktól eltekintve, a házszabályok hivatkozott pontjában foglalt meghatározást: »ha bebizonyittatik, hogy az 1874 : XXXIIK t.-cz.-ben körülirt szabályok oly mérvű megsértése forog fenn, a mely mellett a választás eredménye a többség akarata kifejezésének egyáltalán nem tekinthetö«, ajánlatba nem lehetett hozni, mert nem az 1874 : XXXIII. t.-czikkben foglalt mindennemű szabálynak megsértése és az abból folyó hatás mérlegelése vonható a kérvényezési jog körébe, hanem csakis a választási eljárás, ugy a mint az az V. fejezetben szabályozást .nyert. De azon általános meghatározás, a mely a házszabályok 12. §-ának d) pontjában foglaltatik, indokát azon discretionarius és ellenőrizhetlen hatalomban találja, a mely a képviselőházat a vitássá vált választásokkal szemben megilleti. Lényegében egy ily általános fogalommeghatározás egyértelmű azzal, hogy az érvénytelenségi ok tényálladékát ne a törvény, hanem esetröl-esetre a biró állapítsa meg. Mert hisz annak megállapítása, hogy a választás a többség akarata kifejezésének tekinthető-e vagy sem, kapcsolatba hozva az 1874 : XXXIII. t,-cz. egyik vagy másik intézkedésével, feltételezi, hogy az ítélő közeg szabadon, azaz minden törvénybeli korláttól menten állapítsa meg azt, mily módon, mily irányban és mire nézve szolgáltassák annak bizonyítása, hogy az eredmény a többség akaratának meg, vagy meg nem felelő. Előfordultak esetek, hogy a szavazásnál nem az érvényes névjegyzékek szolgáltak alapul. Már pedig az 1874. évi XXXIII. t.-cz. 55. §-ában*meghatározoít érvényes névjegyzék a szavazási eljárásnak alapját képezi, melynek hiányában, illetve nem érvényes névjegyzék alapul vétele mellett, a választás eredménye törvényszerűen meg sem állapitható. Ennek folytán nyert a 13. pontban foglalt érvénytelenségi ok meghatározást s annak fenforgása a választás érvénytelenítését feltétlenül maga után vonandja (13. pont). Az 1874 : XXXIII. t.-cz. 69. §-ában foglalt intézkedés a kitűzött nap és hely tekintetében, a választási eljárás törvényszerű lefolyásának elengedhetlen feltételét képezi s annak meg nem tartása, a választás érvénytelenségét szükségszerűleg maga után vonja. Az 1874 : XXXIII. t.-cz. 69. §a ugyancsak rendeli, hogy a választási eljárás a kitűzött napon és helyen reggeli 8 órakor nyitandó meg. A korábban eszközölt megnyitás a választás eredményére döntő befolyással lehet, a mennyiben a 70. §. értelmében a képviselőjelölt-ajánlás legkésőbb a választás megnyitásától számított Va óra alatt adandó át a választási elnöknek.