Képviselőházi irományok, 1887. XXIX. kötet • 1146-1171. sz.

Irományszámok - 1887-1146. Törvényjavaslat, az országgyülési képviselő-választások feletti biráskodásról

1146. szám. 41 nem lehetett; az utóbbit különösen az okból nem, mert a vesztegetés fogalmát, a megvesztegetett személyt illetőleg, igen szűk térre szorítja és a vesztegetés czélját sem sorolja föl megfelelően. A vesztegetés tényálladéka ennek folytán a büntető törvénykönyv 185. §-ának megfelelően volt átveendő és ugyancsak az elkövetési módozatok tekintetében alkalmazkodni kellett a büntető törvénykönyvhöz és a házszabályok idézett pontjától eltérően nemcsak a személyes vesztegetést érvénytelenségi okként elösmerni, hanem mindazon eseteket, a midőn a képviselő a cselekmény elkövetésében részes vagy annak elkövetésébe beleegyezett. Az ezen pontban felsorolt cselekmény, tekintet nélkül az eredményre gyakorolt hatásra, a választás érvénytelenségét vonja maga után. Ezen intézkedés indokolása kettős: egyrészt, mert a cselekmény olyan, a melynek elkövetése a büntető törvénykönyv 188. §-a szerint a politikai jogok gyakorlásának felfüggesztését vonja maga után; másrészt pedig, hogy a cselekmény természete olyan, hogy annak elkövetője a képviselői állás betöltésére méltatlanná válik s ily értelemben érdemetlenségi okot képez. A részesség fogalma azonban nem öleli fel magába mindazon eseteket, a midőn a vesztegetési cselekmény olyannak tekintendő, mint a mely a képviselővel szemben beszámítás tárgyát képezheti. Ez okból különösen fel volt említendő azon eset, midőn a vesztegetést a képviselő beleegyezésével más valaki követte el. A javaslat 2. pontjában meghatározott vesztegetés, a választóknak anyagi eszközök igénybe vétele általi törvényellenes befolyásolását ki nem meríti. Kétségtelen, hogy a vesztegetés minden lehetséges elkövetési módját törvényben megállapítani eddigelé nem sikerült. De a törekvésnek — ezen nehézség daczára — oda kell irányulnia, hogy a legszembetűnőbb, külsőleg felismerhetővé váló és ezért bizonyítás tekintetében alkalmas esetek, mint érvénytelenségi okok törvénybe igtattassanak. A 3. pontban foglalt tényálladék a 2. pontban meghatározott vesztegetéstől egyrészt tárgyi tekintetben, másrészt pedig az elkövetés módjára nézve különbözik; mert mig a 2-ik pontban meghatározott vesztegetés egy még nem birt előny adását vagy igéretét foglalja magában, addig ez esetben egy már birt előny elvonásával való fenyegetés forog fenn. A 4. pontban foglalt érvénytelenségi ok tényálladéka azonos a büntetötörvénykönyv 178. §-ában meghatározott vétséggel. Az 5. pont az etetést és itatást mint érvénytelenségi okot állapítja meg és a büntetőtörvénykönyv 186. §-ában foglalt meghatározástól annyiban tér el, a mennyiben az elkövetés időpontját, mint a tényálladék egyik nélkülözhetlen elemét veszi fel. , Az időpont megállapítása tekintetében különbség volt teendő az általános és az időközi választások között. Meg kellett állapítani ezen választások mindegyike tekintetében egy kétségtelenül felismerhető kezdő és végpontot. A kezdőpont szükségszerűleg változik, a végpont mindkét rendbeli választásnál azonos, t. i. a választási eljárás befejezése, mely időpont után a választók szabad elhatározásának törvényellenes befolyásolása kizártnak veendő. A választóknak szellemi eszközökkel való jogtalan befolyásolása az anyagi eszközökkel való befolyásolástól abban is különbözik, hogy megjelenési alakzatai változóbbak mint az előbbieké, hogy a tényálladéknak határozott alakban leendő megállapítása sokkal nagyobb nehézségekbe ütközik és maga az elhatárolás, hol a szellemi eszközök foganatba vétele a jogosult befolyástól a jogtalanra megy át, a legnagyobb gondot és előrelátást kívánja meg. De a különbség a cselekmény által előidézni óhajtott czélzatban is nyilvánul, mert az KÉPVH. IROMÁNY. 1887 —92. XXIX. KÖTET. 6