Képviselőházi irományok, 1887. XXIX. kötet • 1146-1171. sz.

Irományszámok - 1887-1146. Törvényjavaslat, az országgyülési képviselő-választások feletti biráskodásról

1146. szám. 33 i III. Az érvénytelenségi okok, melyeket a törvényjavaslat felállít, több csoportba különíthetők el. Az első csoport a képviselő viseletével áll kapcsolatban; minden választási visszaélés, melyet a jelölt elkövet vagy a melyben részes, vagy a melybe beleegyezett, a választás feltétlen érvénytelenségét idézi elő. Ez esetekben nem lesz vizsgálva lényeges hatással birt-e a választás eredményére a megválasztott képviselő magaviselete vagy sem. A választás feltétlenül érvénytelen. Már csak viszonylagos érvénytelenségi okot képez, ha a választási visszaéléseket nem a képviselő, hanem más valaki, legyen az közhivatalnok, vagy magánszemély, követte el. Itt a visszaélés első következménye, az ily módon befolyásolt szavazatok érvénytelensége és ennélfogva az is, hogy a választási eredmény megállapításánál az ily szavazat számba nem vétetik. Egy további következménye annak magának a választásnak érvénytelensége, ha kiderül, hogy a visszaélések által befolyásolt szavazatok leszámításával, illetőleg a gátolt vagy törvényellenesen elutasított választók számbavételével az érvényes szavazatok általános többségét a képviselőül kijelentett jelölt nem nyerte meg. Az érvénytelenségi okok többi része a választási eljárásra és a választási eredmény megállapítására vonatkoznak. E körben szintén feltétlen érvénytelenségi okok fordulnak elő, melyek, ha fenforognak, az a körülmény, befolyásolták-e a választás eredményét vagy sem, nem is nyomoztatik. Vannak azonban oly megsértései a választási eljárást szabályzó törvénynek, a melyek csak bizonyos hatással vagy eredménynyel kapcsolatban szolgálnak érvénytelenítés alapjául. Egészben véve a vezéreszme az: hogy a választás törvényszerű lefolyása biztosíttassák, hogy a választási visszaélések által előidézett hatás, a mennyiben lehetséges, a választás eredményéből kiválasztassák, ha nem lehetséges és elegendő súlyú a visszaélés, a választás érvénytelensége kimondassák. Külön és tüzetes határozatokat tartalmaz a javaslat a választási eredmény megállapítására. Az ide vonatkozó határozatok ugy vannak megszabva, hogy a választók valódi akarata jusson érvényre és mindaz a hatás, a mit az eredményre törvénytelen eljárás előidézett, a mennyiben lehető, a választás eredményének megállapitásánál teljesen mellőztessék. Minden érvénytelenségi ok határozott és szabatos tényállást képez, melyek fenforgása vagy fenn nem forgása bírói eljárás útján kideríthető. Kétségkívül megtámadható a választások érvényessége oly okokból is, melyeknek nem felel meg egy oly szabatos tényállás, mely minden elemében bebizonyítható. Előfordulhatnak oly választási visszaélések, melyek a választások szabadságát vagy tisztaságát megtámadják, de a melyeket egy szabatos tényálladékká átváltoztatni nem lehet, Ezek főleg oly cselekmények, melyek a miatt képeznék valamely választás érvénytelenségének okát, mert alaposan feltehető, hogy bizonyos természetű hatással birtak. he épen ezen hatásnak mérve és terjedelme be nem bizonyítható. Azon orgánumnak, mely a választás érvényessége felett dönt, általános apprecatio terére kell lépni, a hatás valószínűségét venni eldöntése alapjául és vélelmekre, többé-kevésbé biztos feltételesekre építeni határozatát. Az ily eljárás csak látszólag birói functio; ha az érvénytelenségi ok tényálladékának oly lényeges elemei vannak, melyek be nem bizonyíthatók, melyet az, a ki itél, maga is kisebb vagy nagyobb fokban csak valószínűnek tart: az ily eldöntés lényegében nem ítélet, habár ítélet formájában mondatik is ki. Nem lehet tagadni, hogy a választások szabadsága és tisztasága nem volna a lehetőségig megvédve: ha az ily érvénytelenségi okok absolute mellőztetnének. De ugy az eljárás,, melynek formái közt kinyomoztatnak, mint az eldöntés, nem képezhetnek valódi birói eljárást, KEPVH. IROMÁNY. 1887 — 92. XXIX. KÖTET. 5