Képviselőházi irományok, 1887. XXIX. kötet • 1146-1171. sz.

Irományszámok - 1887-1146. Törvényjavaslat, az országgyülési képviselő-választások feletti biráskodásról

34 1146. szám. nem képezhetnek valódi birói eldöntést. És legalább is nagyon kétes, hogy az ily eljárásra és döntésre alkalmasak-e azon bíróságok, melyek főfeladata a magánjogi és bűnügyekben való birói hatóságot gyakorolni és melyeknek szervezete és egész állása erre a föczélra tekintettel van meghatározva. A tényálladék határozottsága a perrendszerű bizonyításnak szigorú formák közötti lehetősége, jogszabály, mely a birót Ítélete tartalmában vezeti: lényeges criteriumai a birói működésnek. Minél kevésbé határozott a tényálladék, minél lazábbak az eljárási formák, minél nagyobb mérvben van utalva a biró arra, hogy nem egy határozottan körülirt eljárás folytán bebizonyitottnak vagy be nem bizonyítottnak talált tények alapján, hanem oly alapon járjon el, melyet maga is kisebb vagy nagyobb fokban csak valószínűnek tart; minél kevésbbé lehetséges, hogy határozott jogszabályok szerint döntsön, de a jogszabály csak egy általános utasítást tartalmaz és ezenfelül e döntésnek minden lényeges elemét a bírónak az egyes esetből kell kifejteni és közelebbről meghatározni a szabályt is, a mely szerint dönt: annál inkább ki van vetkőztetve a birói döntés önnöntermészetéböl. Lehet az eljárás neve birói, lehet az eljáró közeg bíróság: egész functioja mégsem valódi birói functio. Ilyes esetek eldöntését a javaslat nem utalja a Curia körébe. Nemcsak azért, mert azok birói eldöntésre túlnyomólag nem alkalmasak, de azért sem, mert ily esetek eldöntésére kiterjedő hatóság által a bíróság szükségkép mélyebben belevonatnék a politikai természetű megítélés körébe, mintsem az tekintettel egész állására és mindig megmaradó főhivatására, egyáltalán meg volna engedhető. IV. Az 1874 : XXXIII. t.-cz. 89. §-a értelmében megállapitandók voltak azon alaki szabályok is, melyek szerint a Curia ezen hatáskörében eljár. Az eljárási szabályok megállapításánál döntő tényező egyrészt az eljárás tárgya, másrészt az eljárás czélja. A jelen javaslat 3. §-a értelmében az eljárás tárgya egy kizárólag közjogi természetű cselekmény, illetve oly cselekmények és mulasztások, a melyek magukban a közjogi cselekmény ismérveivel nem birnak ugyan, de a melyeknek egy közjogi cselekményre való kizárólagos hatása forog szóban. Az eljárás czélja pedig meghatározni, vájjon a kérdésessé tett választás a törvényszabta feltételeknek megfelel-e vagy sem, azaz a törvényszerűség kérdése. A Curiának ezen eljárása tehát a közjogi bíráskodás természetével bír s mint ilyen, lényegileg különbözik a polgári vagy bűnügyekben kifejtendő birói működéstől s a tárgy és czél különböző volta, de még az ítélet foganatosításának módozatai is olyannyira eltérők, hogy az eljárási elvek azonossága ki van zárva. Ezen ügyekben sem a polgári, sem a bűnvádi eljárást nem lehet kizárólag követendő eljárásul kijelölni. , A polgári eljárás — eltekintve attól, hogy az mint írásbeli, ily ügyekben egyáltalán nem vehető alkalmazásba — s már azért sem alkalmazható, mert a bizonyítási eszközök lényegesen különbözők; de főleg azért nem, mert a polgári eljárás egész szervezete, a feleknek a per tárgya tekintetében való rendelkezési jogán épül fel s ezen rendelkezési jogból folyólag, a perbeli cselekmény hatása egész máskép állapítandó meg. A felek jogai és kötelezettségei, ezeknek mikénti teljesítése, vagy a teljesítésnek nem kellő időben és módon történt eszközlése, magára az eljárás egészére visszahat s megannyi tényezőt képez, a birói hatalom működési körének meghatározására. Nem voltak alkalmazhatók egészben véve a bűnvádi eljárásnak elvei sem, mert a bűnvádi eljárás czélja: büntetendő cselekmény megállapítása s az azzal törvényesen egybekapcsolt büntetés kiszabása.