Képviselőházi irományok, 1887. XXVIII. kötet • 1080-1145. sz.
Irományszámok - 1887-1092. A közlekedésügyi bizottság jelentése, "az "Adria" magyar tengerhajózási részvénytársasággal kötött szerződés beczikkelyezéséről" szóló törvényjavaslat tárgyában
1092. szám. 43 tartani és kiszolgálni, melyek aldunai átrakodások segélyével forgalmi érdekeink szempontjából esetleg berendeztetni fognak. A közlekedésügyi bizottság súlyt fektet a szerződés ezen intézkedésére, melynek jelentősége szembeötlő és melyet a Vaskapu-szabályozási munkákra, továbbá az örvendetes módon fejlődő dunai állami hajózásra való tekintettel is felette kívánatosnak t talál — a nélkül, hogy e helyütt indíttatva érezné magát kiterjeszkedni azon politikai indokokra, melyek ezt a berendezést szintén kívánatossá teszik. A szerződés legfontosabb rendelkezései közé számítja a közlekedésügyi bizottság azokat is, melyeket a 9. §. a társaság hajórajának szaporítására vonatkozólag tartalmaz. Ezen szakasz értelmében a társaság köteles lesz ez idő szerint 10 hajóból álló hajóraját még a jelen év folyamán 2 új gőzössel szaporítani. Köteles a társaság továbbá az 1892. év folyamán és legkésőbb ugyanazon év végéig további 10 és az 1893. év végéig ismét további három új gőzöst beszerezni. A szerződés utolsó 10 évében a társaság köteles hajóraját a nélkül, hogy a jelen szerződésben megállapított segélyen túl az államtól ezen beszerzésért és teljesítményért bármely hozzájárulást igényelhetne, még további 5 gőzössel szaporítani olyképen, hogy minden második évben egy-egy gőzös lesz beszerzendő. A mennyiben a társaság egyik vagy másik hajója a társaság hajórajából bármely okból kivétetnék, ennek pótlására mindenkor legkésőbb egy év leforgása alatt egy, a társasági hajójegyzékből törülttel legalább is egyenértékű és egyenlő nagyságú más hajó szerzendő be a nélkül, hogy az államtól bármily további segély igényed telhetnék. A társaság hajóraja tehát a jelen szerződés leteltekor 30 hajóból fog állani, mely hajóknak minőségére nézve is a teljes biztosíték meg van adva, minthogy azoknak tervrajza és részletes leírása, valamint a beszerzési költségvetés előzetesen a kereskedelemügyi minister urnák jóváhagyás végett bemutatandó lesz. Ezzel meg van vetve egy tekintélyes magyar kereskedelmi hajórajnak alapja, a melynek időközben is történő gyarapítása nincs kizárva. A bizottság, midőn ítéletét a törvényjavaslat és a jelenlegi »Adria«-szerződés tárgyában összefoglajla, készségesen elismeri, hogy abban nevezetes haladást lát a múlttal szemben, a mennyiben ezen rendezés megfelel sok olyan követelménynek, melyet a képviselőház több alkalommal, nevezetesen az 1888-ki »Lloyd«-szerzödés tárgyalásakor felállított, valamint hogy megfelel a fiumei illetékes tényezők által formált legmesszebb menő igényeknek és eleget tesz a hazai közvélemény által, mondhatni páratlan egyhangúsággal és állandósággal hangoztatott kívánságoknak. Haladást lát a bizottság ezen szerződésben azért is, mert az nemcsak a kereskedelem napi szükségleteinek ellátásáról gondoskodik, de, a Lloydtársaságra vonatkozó egyezménynyel együtt, egy tervszerű egészet képez, mely itthon és a külföldön azt a meggyőződést fogja érlelni, hogy a magyar törvényhozás el van határozva, tekintet nélkül a változó kereskedelmi politikai helyzetre, megteremteni Fiúméban mindazon előfeltételeket, melyek egy erős és a nemzetközi forgalomban számot tevő kikötő-város fejlődéséhez megkívántatnak. Ennek megállapítása remélhetőleg bátorítani fogja azokat, kik Fiúméban letelepedni, vagy ott oly intézményeket létesíteni szándékoznak, milyenek a hasonló feladatok betöltésére hivatott városokban már régen működnek. Végül a bizottság ezen tervezetben fontos lépést lát egy önnálló magyar tengeri kereskedelem megteremtésére, mely ha ugyanolyan körültekintéssel és odaadással tovább vitetik, mint a milyennel most kezdeményeztetek, alkalmas lesz arra, hogy a hazai közgazdasági életet új, felette értékes elemekkel gazdagítsa. A tervezet ezen czélzatát pedig olyannak tekintjük, mely a törvényhozás méltánylására és támogatására számithat. Midőn az előterjesztés pénzügyi részének bírálatától, mint a mely nem tartozik szorosan bizottságunk hatásköréhez, eltekintünk, felemlitendőnek tartjuk mégis, hogy az eddig az osztrákmagyar Lloyd«-társaságnak nyújtott segélyből még 145.500 forint fog rendelkezésre állni, mely 6*