Képviselőházi irományok, 1887. XXVIII. kötet • 1080-1145. sz.
Irományszámok - 1887-1138. Törvényjavaslat, a határ- és földmérési jelek rongálása és megsemmisitése tárgyában alkotandó büntető határozatokról
354 1138. szám. naptól egy évig terjedhető fogházban és huszonhat franktól ötszáz frankig terjedhető pénzbüntetésben állapítja meg. Úgyszinte 545. czikke is csak a felére leszállított büntetés tekintetében tér el a franczia code pénal 456. czikkétől. Az 1888. évi olasz büntető-törvénykönyv 422. czikke harmincz hóig terjedhető börtönnel és ötven lírától háromezer líráig terjedhető pénzbüntetéssel, súlyosabb esetekben (erőszak, fegyvercsoport) egy évtől öt évig terjedhető börtönnel, és ezer ötszáz lírától ötezer líráig terjedhető pénzbüntetéssel rendeli azt fenyíttetni, ki azért, hogy másnak ingatlan vagyonát egészben vagy részben eltulajdonítsa, vagy magának nyereséget szerezzen, határjeleket megsemmisít, vagy megváltoztat. Abból azonban, hogy Európa nyugoti államai határaiknak rég megállapított voltánál és a határjelek megsemmisítésének vagy megrongálásának ritkaságánál fogva e tárgyban külön büntető határozatak hozatalát mellőzhették, hazánkra nézve, ennek egészen eltérő határviszonyainál fogva, aligha lehet következtetést vonni. Nevezetesen Romániával közös határunkon, melyen a sistovai béke alapján nem eléggé pontosan eszközölt határmegjelölés miatt a határvillongások és jogellenes foglalások közel egy évszázad óta ismétlődnek, melynek tüzetesebb meghatározásával a kiküldött nemzetközi bizottságok már öt izben sikertelenül foglalkoztak, melynek tárgyában az egyezmény csak 1837. évben és pedig 11.665, illetve 1.185 holdnyi területnek át-, illetve visszabocsátásával létesült, — a határmegjelölés ellen irányzott büntetendő cselekmények egyhamar nem fognak megszűnni s ilyenek már az 1888. évben foganatosított határ megjelölés óta is fordultak elő. Hogy ezek megszüntettessenek, vagy legalább is lehetőleg korlátoltassanak, erre sikert igérő eszközül, különösen a határvillongások hosszú tartama és a legújabb határrendezésnek a magán-birtokviszonyokat oly sok ponton érintő volta mellett, csak speciális törvénybeli intézkedés és a jelenleg hatályban levőknél mindenesetre szigorúbb büntető határozatok ajánlkoznak. Ezekkel sikerült talán a javaslat álláspontját a román-magyar határmegjelölés tekintetében igazolni. Mindazáltal a viszonyok, melyek a határvonalon kifejlődtek, más oldalon is felmerülhetnek. Továbbá ajánlatosnak mutatkozott, hogy a mennyiben a törvényhozás már a büntető-törvénykönyvek fent megjelölt hézagának betöltésével foglalkozik, ez necsak a közvetlen beállott szükség keretében, hanem a felismert hiány kimerítő megszüntetésével történjék. Mint már fentebb érintetett, büntető törvénykönyveink inkább a magánosok fekvőségeit elválasztó határjelek tárgyában intézkednek, és a közhatárok jelzőit kellő oltalomban nem részesitik. Pedig ezeknek rongálása, vagy megsemmisítése, ha nem is veszi czélba az elhatárolt fekvőkre vonatkozó vagyonjogok csorbítását, de azért a hatóság intézkedése elleni tiszteletlenséget árul el és a közhatárok biztosságát zavarván, közigazgatási, igazságszolgáltatási, sőt nemzetközi nehézségekre is adhat alkalmat. E miatt kétségtelenül súlyosabb tekintet alá esik, mint az egyszerű vagyo/irongálás vagy megsemmisítés, mely a cselekmény anyagi oldalát képezi. Minthogy a magyar büntető-törvénykönyvek e szempontot mellőzik és a fentebb kifejtettek szerint a közhatárjelek rongálása, valamint a birtokjogok megzavarására irányuló szándék nélkül elkövetett megsemmisítése, elvitele vagy áthelyezése esetében csak a vagyonrongálásról intézkedő határozataik alkalmazhatók; e törvények a felsorolt összes tekintetekben hézagot mutatnak. Ezen hiánynak pótlása végett intézkedést tartalmaz a javaslat egyrészről az ország összes, tehát nemcsak a Romániával közös határain felállított jelzőkre, másrészről még a törvényhatósági és községi határjelekre nézve is. A magánhatárjelek megsemmisítése vagy rongálása tárgyában a büntető-törvénykönyvek rendelkezései kiegészítésre nem szorulnak, mert eme cselekmények nagyobbára úgyis a bűntettekről és vétségekről szóló büntető-törvény-