Képviselőházi irományok, 1887. XXVIII. kötet • 1080-1145. sz.

Irományszámok - 1887-1138. Törvényjavaslat, a határ- és földmérési jelek rongálása és megsemmisitése tárgyában alkotandó büntető határozatokról

1138. szám. Melléklet az 1138. számú irományhoz. Indokolás, „a határ- és földmérési jelek rongálása és megsemmisítése tárgyában alkotandó büntető határozatokról" szóló törvényjavaslathoz. Az Ausztria-Magyarország és Románia között kötött határegyezmény (1888. évi XIV. t.-czikk) végrehajtatván, a kormány kötelességének tartotta, a sok nehézség leküzdése után, tetemes pénzbeli áldozatokkal létesített új határmegjelölés épségben tartását biztosító intézkedésekről gondoskodni. Ezek közé a határjelekre való rendőri felügyelet mellett, a határjelek rongálását, megsemmisítését, áthelyezését stb. megakadályozó büntető repressio is tartozik. - Az utóbbira a magyar büntető-törvénykönyvek nem nyújtanak elégséges alapot, a kormány által saját hatáskörében kibocsátható rendelet pedig, az 1879. évi XL. t.-czikk 16. §-ában vont korlátok között, hatályosságra aligha számithatna. Törvényhozási intézkedésre van tehát szükség, melyet a jelen törvényjavaslat kezdeményez. Hogy a magyar büntető-törvénykönyvek a határjeleket kellő oltalomban részesítő rendelkezéseket nem tartalmaznak, az a következő adatokból vehető ki : A bűntettekről és vétségekről szóló büntető-törvénykönyv (1878. évi V. t.-czikk) csak egy helyen, a 407. §-ban foglalkozik határjelekre vonatkozó büntetendő cselekménynyel. Intézkedése azonban csak a határkőnek vagy a határ megjelölésére szolgáló jelzőnek vagy más tárgynak kárositási szándékból való megsemmisítésére, elvitelére, vagy áthelyezésére terjed ki. Az idézett törvényszakasz tehát egyáltalán nem intézkedik azokról az esetekről, midőn a határjel csak megrongál tátik, vagy csak részben semmisittetik meg. Továbbá az okirathamisitás fejezetébe való befoglalása és az intézkedés tárgyává tett cselekménynek t>határjelhamisitás« névvel való ellátása világosan mutatják, hogy ez utóbbinak tényálladéka a határjel megsemmisítésének stb. egyedül azon nemét öleli fel, mely nem önmagában czél, hanem csak mások jogainak csorbítására szolgáló eszköz. Ebből folyik egyúttal, hogy a cselekmény egyik alkotó eleméül megjelölt >kárositási szándék* nem a határjel anyagi értéke, hanem a határjel által biztosított tulajdon vagy birtokjog ellen irányul. Ezen értelmezést megerősíti a bűntettekről és vétségekről szóló büntető-törvénykönyv javaslatának ide vonatkozó indokolása, mely, minthogy a javaslatnak 382. §-a a törvénybe mint 407. §. lényeges változás nélkül ment át, a törvényhozás czélzatairól is hiteles tanúságot tesz.