Képviselőházi irományok, 1887. XXVII. kötet • 1036-1079. sz.

Irományszámok - 1887-1054. A közigazgatási bizottság jelentése, "a közigazgatás és az önkormányzat rendezéséről a vármegyékben" szóló törvényjavaslat tárgyában

110 1054. szám. A közigazgatási bíróságokról szóló törvényjavaslat tervezete. I. A bíróság szervezete. Minden törvényhatóságban egy közigazgatási bíróság szervezendő, ezenfelül Budapesten egy felső közigazgatási bíróság. As első fokú közigazgatási bíróságnak a vármegyékben: elnöke a főispán, tagjai az alispán és a tiszti főügyész (egyszersmind előadó), a közigazgatási bizottság által kebeléből választott 2 tag és egy póttag, a jegyzőkönyv vezetésére egy jegyző szavazat nélkül. A felső közigazgatási bíróság ugy alakítandó, hogy a fennálló pénzügyi bíróság a felső közigazgatási bírósággal egyesittetik, azonban két külön osztályban fog működni. Ezen felső bíróság élén fog állni egy elnök és egy vagy két alelnök. A pénzügyi osztályban fentartatnék a pénzügyi bíróságról szóló 1883: XLIII. t.-cz.ben megállapított qualificatio. A közigazgatási tanácsokban alkalmazott bírákra nézve szinte megkívántatik, hogy tagjai fele bírói qualificatioval, másik fele magasabb közigazgatási tisztviselői qualificatióval bírjon, ezenfelül ezen utóbbiakra megkivántatik 10 évi közigazgatási szol. gálát, melyből az utolsó 5 év magasabb állásban töltetett (alispán, osztálytanácsos). A bírák ssámát egyelőre a ministerium állapítja meg, 5 év alatt a létszám megállapítására előterjesztés teendő a törvényhozásnak. II. A bíróság hatásköre. A közigazgatási bíróság egyesek és testületek jogai védelmére állíttatik fel. Jogalapul a közigazgatási biróság előtti eljárásra csak törvény, ministeri rendelet, vagy jogérvényes szabályrendelet szolgálhat. A közigazgatási bírósághoz ntalt contentiosus Ügyek taxatíve lesznek a törvényben felsorolandók, szabályul állapíttatván meg, hogy a hatáskörök ugy osztassanak meg, hogy a közigazgatási bírósághoz utalt Ügyek a ministerek hatásköréből elvonatnak, s hogy a ministerek intézkedései a biróság elé ne vitessenek, s hogy a ministerek átalános rendeleteinek érvényessége vagy érvénytelensége fölött nem dönt a biróság, de egyes eset eldöntése alkalmából a rendelet alkalmazását a biróság megtagadhatja, agy, a mint az a magánjogi bíróságokra nézve az 1869 : IV. t.-cz.-ben meg van állapítva. A közigazgatási biróság hatásköre az alkotandó törvényben részletesen lesz körülírandó, — tájékozásul a következő Ügyeket említem fel, melyek oda utalandók lesznek A) Községi ügyekben: A törvényhatóság illetéktelen beavatkozása községi ügyekbe; választók összeírása elleni sérelmek; községi előljáró választására vonatkozó sérelmek; községek hozzájárulása körjegyző, körorvos stb. költségeihez; pötadóval való megterheltetésre vonatkozó kérdések. B) Törvényhatósági ügyekben: A törvényben részletesen meg lesz állapítandó, mely esetekben fordulhat a vármegye önkormányzati jogainak megóvása czéljából a bírósághoz; a bizottsági tagok választására és a virilista névsor összeállítására vonatkozó kérdések;