Képviselőházi irományok, 1887. XXVII. kötet • 1036-1079. sz.
Irományszámok - 1887-1054. A közigazgatási bizottság jelentése, "a közigazgatás és az önkormányzat rendezéséről a vármegyékben" szóló törvényjavaslat tárgyában
1054. szám. 111 pótadókhoz való hozzájárulás. G) A törvényben tüzetesen meghatározandó rendőri kihágási ügyekben a felső közigazgatási bíróság lesz hivatva végleg dönteni. D) Gyámsági és gondnoksági contentiosus ügyekben az első fokú gyámhatósági intézkedések és határozatok a felső közigazgatási bírósághoz lesznek felebbezhetők. E) Adó- és illetékügyekben megmarad hatásköre úgy, miként azt az 1883: XLIII. és az 1889,: XVIII. t.-cz. a pénzügyi közigazgatási bíróság részére megállapítják. F) A tisztviselő kelleni fegyelmi eljárás kttlöa törvény által lesz szabályozandó; egy legfelső fegyelmi fórum életbeléptetéséig a közigazgatási birósághoz azon esetek elbírálása száudékoltatik utaltatni, midőn a tisztviselő magánfél részéről azzal vádoltatik, hogy a közigazgatás és önkormányzat rendezéséről szóló törvény 14. §-a ellen vétett (politikai pártgyülésen, választási mozgalomban való részvét). A fent elősoroltak nem merítik ki a közigazgatási bíróság tervezett hatáskörét' mert ezeken kívül oda lesznek még utalandók: közegészségi, vizjogi, üt- és vámügyi, állategészségi, erdészeti, vadászati, halászati, iparügyi, cseléd- és munkás-ügyekre vonatkozó kérdések. III. A bíróság előtti'eljárás. Az eljárás akként lesz a törvényjavaslatban megállapítandó, hogy az a bírósági eljárás minden biztosítékait nyújtsa, e mellett azonban a felek részére lehető kevés megterheltetéssel járjon, e végett a törvényjavaslatban megjelölendő lesz a panasz átvételére illetékes hatóság, a bejelentés határideje, a panaszirat kellékei, a különböző fórumok előtt az eljárás és felebbvitel módozatai. Már a közigazgatási bíróságról szóló törvényben is kimondandó lesz, hogy illeték ességi vitás kérdések eldöntésére egy bíróság lesz felállítandó, mely a királyi Kúria és a felső közigazgatási bíróság tagjai bevonásával alakítandó, ezen bíróság lesz hivatva dönteni minden illetékességi összeütközés esetén és így a közigazgatási hatóságok és közigazgatási biróság közt felmerülő illetékességi kérdésekben is, addig azonban, mig ezen biróság felállítható lesz, ezen jogot az eddigi törvény szerint a ministertanács gyakorolja. Megnyugvással vette tudomásul továbbá a bizottság ministerelnök ur azon nyilatkozatát: hogy a kormány a közigazgatási bíróságról szóló törvényjavaslatot, mely már is munkában van, a jövő őszi ülésszakon benyujtaui szándékozik és összes befolyását oda fogja irányítani, hogy az minél előbb törvény erejére emeltessék és hogy a kormány szándéka az, miszerint a közigazgatási bíróságról szóló törvény a vármegyei közigazgatás rendezéséről szóló törvény nyel egyidejűleg lépjen életbe. Nagy súlyt fektetett továbbá a bizottság a most tárgyalás alatt levő ezen törvényjavaslattal szemben a választási szabadság követelményeinek kielégítésére, mely szempontból helyesléssel fogadta ugyan e törvényjavaslat azon rendelkezését, hogy a tisztviselő azon területen, melyre működési köre kiterjed, képviselővé meg nem választható, de ennél még tovább menő rendelkezéseket is hoz javaslatba azon irányban, mely az állami tisztviselőket az őket megillető honpolgári jogok épségben tartása mellett, a választási mozgalmakban való tüntetésszerfí részvételtől eltiltja; egy másik új szakaszban foglalt rendelkezés által pedig a központi választmányt, melynek eddigi elnöke hivatalos állásánál fogva az alispán volt, jövőre felruházandónak véli azon eddig nem birt jogkörrel, hogy elnökét a saját kebeléből választhassa.
