Képviselőházi irományok, 1887. XXVI. kötet • 992-1035. sz.
Irományszámok - 1887-995. Törvényjavaslat, a birói és ügyészi szervezet módositásáról
995. szám. 45 A korona-ügyészség felállítására ugyanis addig, mig új bűnvádi eljárási törvény nem leend, szükség nincs. De azért, valamint a jelen javaslat egyéb intézkedésénél, úgy az áthelyezésre vonatkozó rendelkezéseknél is, figyelembe vette a korona-ügyészséget, mely törvényes alapját az 1871: XXXIII. t.-czikkben bírja. A korona-ügyész áthelyezhetlensége következménye annak, hogy hasonló ügyészi állás több nincs. A korona-ügyészi helyettesnek már ezt a kiváltságot adni nem lehet, mert a főügyészi állás a korona-ügyészi helyettesi állással egyenlőnek tekintetvén, czélszeríí, hogy az áthelyezhetőség szempontjából is egyenlő szabály alá vonassék a korona-ügyészi helyettesi állás a főügyészi állással. A megbizás visszavonásának esetéről is — miként erről már fentebb az általános indokolásban is volt szó — hiányosan rendelkezik az 1871: XXXIII. t-ez. 7. §-a, mert a megbízást elvesztett ügyészt annak a törvényszéknek birói sorába lépteti, a mely törvényszék mellett, mint ügyész működött. Törvényszékről szólván, a törvény nem veszi tekintetbe azt az esetet, midőn a koronaügyésztől, főügyésztől vagy helyetteseiktől vonja el az igazságügyminister a megbízást. E hiányokon óhajt a jelen javaslat segíteni és ebből a további következményeket is levonja. Az 1871: XXXIII. t.-cz. alapelvét, hogy a kir. ügyészség tagja oly értelemben elmozdithatlan hivatali állásától, hogy az ügyészi megbizás visszavonása esetében is joga van rangjának megfelelő birói állásra és eddig élvezett, esetleg nagyobb fizetésre—sértetlenül fentartja, sőt részben ki is tágítja, mert jövőre bármely megfelelő birói állásra alkalmazható lesz a megbízást elvesztett ügyészségi tag. Azt a rendelkezést azonban, mely az 1871 : XXXIII. t.-cz. 7. §-ában jut hiányosan kifejezésre, hogy a megbízást elvesztett ügyészségi tag azon törvényszék bíráinak sorába lép, a mely mellé rendélve ? olt, ha pedig ezen törvényszéknél üres hely nincs, más bírósághoz neveztetik ugyan ki, de ezen törvényszékhez való visszatérése — ha kérelmezi, a legelső üresedés alkalmával megengedendő; — a jelen javaslat megváltoztatja. E rendelkezés átvive a főügyészségekre és a koronaügyészségre, nagy visszásságra vezetne. Mert ekkor a koronaügyész a curiai birák — a kir. főügyész pedig a kir. táblabírák sorába lépne és húzná a volt koronaügyészi, illetőleg főügyészi fizetést. Sokkal helyesebb ennél a jelen javaslat rendszere, mely azt biztosítja, hogy az ügyészségi tag eddigi állásának megfelelő bármely itélőbirói állásra alkalmazható. Ekkor nem következhetnek be a föntebb emiitett visszásságok. A javaslatba hozott módosításnak természetes előfeltétele az, hogy az 1871 : XXXIII. t.-cz. 7. §-ában a megbízást elvesztett ügyészségi tag számára az eddigi székhelyre biztosított elsőbbségi igény, mely a gyakorlatban különben is czélszeríítlennek bizonyult, tovább fenn ne tartassék. VII. FEJEZET. Vegyes, átmeneti és hatályba léptető intézkedések. (55-67. §§.) Az 55. §., mely a kir. curia tanácsjegyzői szolgálatának reformját tartalmazza, követ-55—-58. §Í kezménye az 1890 : XXV. t.-cz. 6. §-ának, mely szerint a kir. Ítélőtáblánál a taaácsjegyzői teendőket akaratukkal berendelt albirák is teljesíthetik. Irányadó volt a most idézett törvényszakasz meghozatalánál, hogy a felsőbb bíróságnál a jegyzői állás olyan egyénre nézve, a ki már birói tisztet betöltött, megbecstilhetlen maga-