Képviselőházi irományok, 1887. XXVI. kötet • 992-1035. sz.

Irományszámok - 1887-995. Törvényjavaslat, a birói és ügyészi szervezet módositásáról

46 995. szám. sabb gyakorlati biróképző intézménynyé alakulhat. Ezt az eszmét átviszi a javaslat ezen szakasza a kir. curiára is, a hol a mai tanácsjegyzői szervezet a gyakorlatban még több visszásságra vezetett. Ezentúl tehát a curiához birák — még pedig rendszerint olyanok, a kik a közeli előléptetésre már érdemet szereztek — lesznek berendelhetek a tanácsjegyzői szolgálatra. E szolgálat két évnél tovább nem tarthat. A míg azonban a kir. Ítélőtáblához csak albirák — addig a kir. curiához ezeken felül törvényszéki birák és járásbirák is akaratukkal berendelhetők. Ennek czélja az, hogy a kiválóbb törvényszéki és járásbirák, mielőtt előléptetésben részesülnek, péid. törvényszéki elnökké vagy kir. táblabírói állásra neveztetnek ki — közvetlen tapasztalás utján ismerhessék meg legfelsőbb bíróságunk eljárását. Ily rendszer mellett a curiai jegyzői kar folyton hullámzó testület leend, melynek az a hivatás jut osztályrészül, hogy a curia fejlettebb gyakorlatát, magasabb judicaturai szinvonalat vigyék magukkal az alsóbb biróságokhoz. Az utolsó bekezdés a jelenlegi tanácsjegyzőkre és segéd-tanácsjegyzőkre vonatkozó átmeneti intézkedést tartalmazza. Az 56. §. az 1890. évi XXV. t.-cz. 6. §-mik rendelkezését egészíti ki abban az irányban, hogy a kir. táblákhoz elnöki titkári teendőkre is berendelhetők legyenek albirák és hogy lehető legyen ugyancsak a kir. táblához tanácsjegyzői teendőkre jegyzőket és aljegyzőket is berendelni. Ennek a kiegészitésnek szükségét a kir. táblák szervezése körül szerzett tapasztalat mutatta ki. Az 57. §-nak azon rendelkezése, mely szerint országos fegyintézetek, kerületi börtönök és fogházak igazgatásával kir. ügyészek és alügyészek beleegyezésükkel, rangjuk és állásuk megtartása mellett, inegbizhatók legyenek, tekintette] különösen arra, hogy a börtönrendszer tervbe vett reformja alkalmával több ily igazgatói állás fog betöltésre várni — azért szükséges, mert az 1883. évi I. t.-cz. 20. §-a szerint fegyintézeti igazgatóvá csak az nevezhető ki, a ki jogvégzett és a jogtudományi államvizsgát letette; ily minösitéssel biró oly egyént pedig, a kire az igazgatói állás is megnyugvással lenne bizható, elegendő számban kapni nem lehet. A kir. ügyészeknek megbízatása tehát, a kik közül többen nagyobb törvényszéki fogházak vezetői, a börtönigazgatás érdekében szükségesnek mutatkozik és számítani lehet rá, hogy megfelelő működési , pótlék mellett fognak is e megbízatásra alkalmas ügyészek vállalkozni. Az 58. §. rendelkezése szükséges azért, mert a tapasztalás azt mutatta, hogy a bányabíróságokhoz oly törvényszéki birák, a kik egyszersmind bánya-szakértők, ily pályázók hiányában rendszerint nem nevezhetők ki. 59. §. Minthogy a jogtudorság kötelező előföltételét képezi a gyakorlati birói vizsgának: ennélfogva elkerülhetlenné vált az 1883 : I. t.-cz. 7. §-ának módosítása. E törvényszakasz eddig is hiányos volt, mert a jogszigorlatokról, mint az aljegyzői vagy joggyakornoki állás képesítési kellékéről egyáltalában nem rendelkezett. Erről pedig már csak azért is kellett volna rendelkeznie, mert az itélőbirói állásra az ügyvédi vizsga is minősít, ennek pedig a jogtudorság képezi kötelező előfeltételét. A gyakorlatban a dolog akként fejlődött, hogy joggyakornokká vagy aljegyzővé kineveztetik az is, a ki jogtudományi államvizsgát nem tett ugyan, de jogtudori oklevéllel bir. Hogy pedig a jogtudományi államvizsga letételével a jogtudorság, tehát mindhárom jogszigorlat letétele tekintetik csak egyenlő hatályúnak, ennek oka az, hogy az 1883 : I. t.-cz. 3. §-ának c) és d) pontjaiban az államvizsga sikeres letételével a jogtudorság helyeztetik párhuzamba, A törvény rendelkezéseinek káros következményeit némileg enyhítette az, hogy eddig a jogtudományi államvizsga is az itélőbirói tiszt viselésére képesítő birói gyakorlati vizsgálatra való bocsátás előfeltételét képezte. A következmények azonban jó birói kar nevelésére még